Az első hét év című gyermeknevelési tanácsadó kötet pontokba szedi, miért és hogy érdemes verni szülőként a gyerekeket. A vallási kiadvány terjesztője szerint nincs ezzel baj, mindez a Bibliából is következik. A magyar törvények viszont büntetik.
Arisztotelész nemcsak odafigyel a gyerekre éveken át, de vele együtt fejlődik is.
Az egyre durvuló gyerekbűncselekményekkel indokolták a kormánypártok, hogy két évvel, 12 évre leszállították a büntethetőségi korhatárt. A 2013-as módosítás óta az derült ki, hogy többnyire kisebb súlyú rablásokért kerülnek bíróság elé a 12–13 évesek.
Öngyilkosság, önvagdosás, skizoid tévképzetek, szétesettség és identitászavar – a borderline személyiségzavar néhány jellegzetessége. A borderline-osok a mai napig az orvostudomány páriái, pedig a tabusítás sokak életébe kerülhet, ráadásul a mai nárcisztikus társadalomban egyre több család „nevel ki” borderline gyereket. Interjú.
Egyértelmű tudományos álláspont híján a szülőkre van bízva, mennyire tiltják, hogyan segítik a gyerekek okostelefonos, táblagépes időtöltését.
Az elvek vak követése helyett jobb, ha időnként lehiggadunk, és újragondoljuk nevelési módszereinket.
Ahonnan érdemes lehet példát venni: az egyik baltimore-i általános iskolában meditációs technikákat tanítanak a gyerekeknek. Mondani sem kell, hogy mennyivel jobb a hangulat az iskolában, mint előtte.
A Kiss László-ügy egyik állandó „érve”, miszerint a sportolóink sikerei, az olimpiák, a világbajnokságok, jaj, ezeket veszélyezteti, aki itt egy (illetve, mint kiderült: több) nemi erőszak kapcsán hepciáskodik.
Az Unicef Magyar Bizottság legújabb kutatásában felmérte, hogy a magyar szülők mit tartanak elfogadható nevelési eszköznek, mit gondolnak a fegyelmezésről, a testi és a lelki bántalmazásról.
A közoktatás célja nem az, hogy készen kapott törvények csodálatára neveljen, hanem hogy mindenkit képessé tegyen a törvények kritikájára és kijavítására.
Aggódva nézem a magyar közoktatás alakulását. És aggódva nézem az oktatás alakulásáért aggódók lépéseit. Egymást olthatja ki a sok jóhiszemű, de nem átgondolt tiltakozási akció. Ja, és könyörgök: hagyjuk ki a gyerekeket!
Nem az állam biztosítja az oktatás minőségét, erre csak a pedagógusok és az iskolák képesek. Az állam felelőssége mégis hatalmas: olyan körülményeket kell teremtenie, melyek ösztönzik, kikényszerítik és támogatják az oktatás minőségének folyamatos javítását.
Nagyjából mindegy, hogy ki az államtitkár, menesztése nem is szerepelt a tiltakozó pedagógusok listáján. Valódi változásokra viszont azért nincs esély, mert azok a NER lényegét érintik.
Tárcasorozatunkban ezúttal az iskola a téma. Különóra felnőtteknek.
A kétévesnél fiatalabb gyerekek szüleinek azt javasolta az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia, hogy szigorúan tiltsák el őket a televíziótól és bármilyen digitális eszköztől, amely képernyővel rendelkezik. A két évnél idősebb gyerekeknek pedig maximum kétórás „képernyőidőt” engedélyeztek az elmúlt tizenöt évben. – Egészen mostanáig. A változó idők szavára hivatkozva most feloldották szigorú tiltásaikat.
Már egy négy-öt éves gyerek is megtanulhatja, hogy a pénz nem a mesebeli pénzfáról származik, hogy azért dolgozni kell, hogy mi a befektetés, a hitel, a jótékonykodás. Ne legyen tabutéma.
Melyik szülő ne szeretné, ha sikeres, boldog és stabil egzisztenciával rendelkező felnőtt válna a gyerekéből?! Most adunk néhány tippet azzal kapcsolatban, hogyan neveljük pénzügyi tudatosságra és takarékosságra a gyermekeinket, továbbá hogyan beszélgessünk velük a pénzügyekről. Például már 6 éves kortól érdemes zsebpénzt adni nekik, 14 éves korukban pedig már saját bankszámlát is nyithatunk nekik.
Egy friss nemzetközi kutatás megfejtette, hogy mi áll a mai gyerekek agresszív viselkedésének hátterében. Az észak-karolinai Duke Egyetem nemzetközi kutatása szerint a hiperérzékenységben és a korai szocializációban kell keresnünk az okokat.
