Nem véletlenül születnek gyakran egymásnak ellentmondó eredmények, amikor a tudósok azt vizsgálják, milyen hatással van az emberekre a képernyők előtt töltött – egyre hosszabb – idő.
A Telenor éves adatroaming-riportja összegzi, miként változtak a magyarországi felhasználók külföldi mobilnet-használati szokásai, és hogy mely országok előfizetői a legaktívabb adatroamingolók a Hipernet-hálózaton.
Az alap (hangos) díjcsomagjai után mobilnetes portfólióját is megújította a Telekom.
Egy magyar internetezők megkérdezésével végzett kutatás szerint több mint praktikus, hogy bárhol felcsatlakozhatunk a hálóra, ám a digitális világ nem csak látható veszélyeket tartogat magában.
A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat és sokaknak, ha csak időszakosan is, de kisebb-nagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat, más nemzetekhez hasonlóan, mi, magyarok is gyakran engedjük túlnyúlni a munkaidőn, melyet csak egyszerűbbé tesz a folyamatos online aktivitás lehetősége – többek között ez derül ki a Samsung hazai felméréséből.
Aki a hatalom közelében van, annak Észak-Koreában ugyanolyan internet jut, mint bárki másnak a világon. Kiderült, mire használja ezt a helyi elit. Többek közt fent vannak a Facebookon és streamelik a jó zenéket.
Ön is rendszerint visszatartja egy pillanatra a lélegzetét, amikor megnyit egy e-mailt? Ne legyen olyan biztos benne, hogy nem. Könnyen letesztelheti. Csak egy kicsit figyeljen oda magára internetezés közben – ez Giovanni Cucci olasz jezsuita szerzetes, pszichológus könyvének üzenete. A szerző nem oktat ki senkit, egyszerűen csak ráébreszti néhány rövid és néhány hosszabb távú következményre is a gépét és telefonját sokat nyomkodó átlagembert.
Könnyű belefeledkezni a szörfözésbe a neten, és egyszerre csak azt vesszük észre, már megint semmire sincs időnk. Az alábbi bővítmény annak kiderítésében segít, hol és mennyit időztünk el.
A magyarok főleg otthon interneteznek, a munkahelyen a megkérdezetteknek mindössze negyede böngészik, amivel Európában az utolsó helyen állunk - írja a hétfői Világgazdaság.
Német szakértők szerint az időseknek sem kell megijedniük az új kommunikációs technikától és akár 80 év felett sem késő az internetet vagy a mobiltelefont megtanulni.
