A két, kontinens méretű ország, India és Oroszország egymás kezébe csaptak: az oroszok is beszállnak az indiai megújuló energiatermelési vízió megvalósításába. Első lépésben egy 500 megawattos "kísérleti projekt" megvalósítását bízták az oroszokra, melynek céldátuma jóval közelebbi, mint a mi Paks II-nk bekapcsolási ideájaként hangoztatott 2026.
Láttatható áttörésnek az is, hogy az atomenergia-fetisizmussal küzdő kormányzati tervekben felbukkant végre egy pécsi naperőmű-építés is. Az részletkérdés, hogy erre miért nem Orbánék, hanem kizárólag Brüsszel áldoz Magyarországon, mert 100 százalékban uniós pénzből finanszírozzák a projektet. Az viszont nem részletkérdés, hogy ez a napelemtábla-park mit takar el, és mire elegendő. Körbejártuk, valójában mit jelent az, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve épülhet meg nálunk.
A világ egyik legismertebb, ugyanakkor a tőzsdéken a legdrágábbként számon tartott cégéről, az amerikai Apple-ről kiderült, hogy három különböző napenergia-projektbe szállt be a közelmúltban, Belső-Mongóliában. Kínában ugyan nem ritka a naperőművi beruházás, de az iPhone gyártójának részvétele mellett azért van más furcsaság is.
Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.
Arizonában, ahol az energiaellátás kétharmadát jelenleg a nukleáris, illetve széntüzelésű erőművekből nyerik, évente 56,75 milliárd liternyi vízmennyiség volna megtakarítható, ha szabadabb utat nyitnának a napenergia-hasznosításnak. Mindez annyira nem a távoli jövő, hogy a számítások szerint akár már egy évtized múlva el is érhető.
A terv meglehetősen ambiciózus, de a cél és az indok nyilvánvaló és logikus: csökkenteni kell a költségeket a villamosenergia-szektorban, és növelni kell a hozzáférést. Mindezekhez pedig Bangladesben egy több mint 3000 megawattos megújuló energiás kapacitásbővülésen át vezet az út.
A 9900 MW - ennyi napelemes kapacitást szerelt fel és kapcsol be a hálózatába Kína csak az idén. Ezzel tovább trappolnak a 150 GW-os céljuk felé, és most már hallani sem akarnak lassításról.
Felújították a Terrorelhárítási Központ (TEK) Zách utcai épületeit, az egyik irodaépület tetejére napelemeket is szereltek.
A 7 megawatt teljesítményű erőmű megépítését csütörtökön jelentette be Páva Zsolt polgármester és a térség fideszes képviselője. Az MVM Zrt. beruházása 3,5 milliárd forintba kerül.
Mi a közös az Uberben, a torrentoldalakban és a közösségi kertekben? Leginkább az, hogy a használói (akár a kínálati, akár a keresleti oldalon lépnek be adott pillanatban a rendszerbe) a náluk lévő javakra nem kizárólagos használatúként tekintenek, hanem a közösségi felhasználással olcsóbban, jobban és hatékonyabban kiaknázható lehetőségre. Most érkeztünk el oda, hogy az áram is megoszthatóvá válik.
Általános meglepetést keltve saját cégére írta ki a giga napelem beruházását az állam: az MVM leánycége az egyetlen szóba jöhető cég, amely megfelelhet a kiírt pályázat feltételeinek. Pedig nem így indult.
A kelet-afrikai országban kevesek kiváltsága az árammal ellátottság, így akár egyfajta humanitárius szolgálatként is felfogható, hogy Ruandában építettek egy óriási naperőművet, mely a helyi közművek szolgálatába áll. Az más kérdés, hogy a 23 millió dolláros projekttel manapság le lehet hagyni Magyarországot.
Hollandiában továbbra is nagy lángon ég a napelem-telepítési láz: a legfrissebb adatokból kiderült, hogy miután „mindenki a tetőre mászott”, mostantól az ipari termelést célzó projektek is egyre-másra döntik a nemzeti csúcsokat.
Tovább csökken a közeljövőben a megújuló forrásokból előállított energia költsége, így egyre versenyképesebb lesz a fosszilis energiahordozókból nyert energiával - állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség és az Atomenergia-ügynökség.
Az egy évvel ezelőtti napenergia termelési értékre az Egyesült Királyságban rátettek egy jó nagy lapáttal, és így eljutottak oda (ahol a németek egyébként két éve jártak), hogy időnként már tiszta ráfizetés áramot termelni Nagy-Britanniában.
A valóban napsütéses országokban ma már 5 cent, azaz kevesebb mint 15 forint a napenergia kilowattóránkénti ára. Ez a tény, valamint a megújuló energiás rendszerekhez kapcsolható új típusú akkumulátorok fejlődése rövidesen azt is lehetővé teszi, hogy a nem kirívó, hanem pusztán átlagos napenergiai adottsággal rendelkező államokban is lekörözzék a zöldek a hagyományos energiaforrások árait.
Magyarország becsukja a szemét, vesz egy nagy lélegzetet, és ugrik, amikor a nukleáris energiára tesz óriási tétet, miközben a zöldenergiás termelést nem ösztönzi, sőt akadályozza. A számok nem csalnak, ma szinte minden fejlesztés és befektetés a megújuló energiákat célozza, mi viszont csak az oroszok által hangoztatott nukleáris reneszánsz alá adjuk a lovat.
A világ napenergia-termelő kapacitása rövid idő alatt megduplázódott, és ebből nálunk nem látni, nem érezni semmit. Az utóbbi másfél évben nem csak a németek, de a britek, a spanyolok, és pláne: az amerikaiak és a kínaiak is "begyújtották a rakétákat". Plusz India, és bár Ausztrália ezen a listán nagyon lent van, rövid időn belül a Top10-be lőheti magát. Magyarország ezen a térképen sincs rajta.
Csak fél megawattos, de azt napenergiából tudja a Jászágón pénteken átadott naperőmű. ez az első, amelyikhez nem társult Európai Uniós támogatás. Így is megéri!
Edinburgh azt tervezi, hogy a köztulajdonban lévő épületekre – szerte a skót fővárosban – napelemeket szereltet, közösségi finanszírozásban. Az ok egyszerű: csökkentenék a szmogot a városban, és az iskolákat (meg persze a tanács épületeit) olcsó áramhoz juttatnák. A mi kormányunk szemével nézve mindez persze úgy is olvasható, hogy a skótok (is) megkattantak.
