Az elmúlt pár évben kevés technológiai téma váltott ki akkora érdeklődést – és ugyanennyi bizonytalanságot –, mint a mesterséges intelligencia. Naponta jelennek meg hírek arról, hogy az AI átveszi az emberek munkáját, miközben egyre több vállalat építi be a működésébe a generatív mesterséges intelligenciát, az automatizációt vagy az intelligens döntéstámogató rendszereket.
Hamarosan sokan találkozhatnak a Google kereső megújított, több funkciót tartalmazó kezdőlapjával.
Frissítette az OpenAI a Daybreak nevű kibervédelmi megoldását. A szakemberek egy olyan új modellhez is hozzáférhetnek, amely illetéktelen kezekben nagy bajt csinálhatna.
A szakma szerint a mesterséges intelligencia miatt egyre többen várnak el tőlük irreális árakat és tarthatatlan határidőket.
A mesterségesintelligencia-informatikus is bekerül a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékébe.
Miközben az AI-t egyrészt a chipek, a modellek és a szabályok alakítják, legalább ennyire meghatározó, milyen forrásokból merítenek a rendszerek, és milyen intézmények garantálják a tudás hitelességét.
A rendszer képesség vált emberi beavatkozás nélkül más rendszerekben sebezhetőségeket felderíteni és kihasználni, illetve akár kibertámadásokat megtervezni és végrehajtani pusztán egy „magas szintű célkitűzés” alapján.
Egyre nagyobb szerepet szánna a platformján a mesterséges intelligenciának a Spotify. A cél, hogy növelje előfizetéses felhasználói táborát. Többen viszont attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia bevonása olyan változásokat indít majd el, amelyek esetleg kezelhetetlenek lesznek.
A mesterséges intelligencia és az adatközpontok által generált memóriahiány számos elektronikai eszköz árát, majd elérhetőségét érintette. A MacBook Air egy darabig sebezhetetlennek tűnt, azonban mostanra elérkeztünk oda, hogy az alkatrészhiány ennek a modellnek a készleteit sem hagyta érintetlenül.
Kellemetlen hibát vétett az Anthropic Claude Opus 5-ös modellje, amit egy fejlesztő használt, hogy megkönnyítse a munkáját.
Üzleti titkok ellopása miatt perelte be nemrégiben az Apple az OpenAI-t, a ChatGPT mögött álló fejlesztőt. Az OpenAI sem várt sokat a válasszal, és miközben boszorkányüldözést emleget, a bíróságon kívül a nyilvánosságot is maga mellé állítaná.
A napokban cseréli a ChatGPT mögött futó modelljét az OpenAI, így több változást is tapasztalhatnak majd a felhasználók a chatbottal való beszélgetés során.
A Stanford Egyetem kutatói speciális nyelvi modellek segítségével olyan vírusokat állítottak el, amelyek képesek megfertőzni az E. coli baktériumot.
A Meta ugyanazon cég, az Irregular segítségével tesztelte le a Muse Spark 1.1 nevű modelljét, amivel az Anthtopic és az OpenAI modelljeinek tesztelésénél is problémák merültek fel.
Demis Hassabis a jövőben már nem foglalkozik a mesterséges intelligencia kutatásáért és fejlesztéséért felelős részleg, a DeepMind vezetésével. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy teljes egészében az AI-ra koncentrálhasson.
A kínai hadsereg felgyorsítaná a harctéri döntéshozatalt, és olyan támadási módot használna, amit szinte képtelenség kivédeni.
Az amerikai Archer Aviation egy olyan, mesterséges intelligenciára épülő rendszert fejlesztett, ami képes lehet előre jelezni, merre fog mozogni egy repülőgép a repülőtéren.
A Google még másfél évvel ezelőtt beszélt először arról, hogy kivezeti a digitális asszisztensét, de eddig ez nem történt meg. Most azonban megvan a pontos céldátum.
A szélsőjobboldali véleményvezérek, algoritmusok és botok hihetetlen sebességgel népszerűsítik az antiszemitizmust, ami megmérgezi az elméket, és veszélybe sodorja a zsidókat, írja az Amerikában dolgozó világhírű brit történész.
Falják az energiát, elkapkodják az elektronikai alkatrészeket és – messze nem utolsósorban – elképesztő mennyiségű vizet fogyasztanak a mesterséges intelligencia térnyerésével megszaporodott adatközpontok. Egy amerikai kutatás érdekes hasonlatot tárt fel, hogy érzékeltesse, mit is jelent vízmennyiségben az, hogy ezek az adatközpontok működhetnek.
