Az energiaigényt hatékonyabban elégíti ki, miközben zajtalan és a madarakat sem veszélyezteti – ígéri szabadalmaztatott szélturbinájáról az Aeromine Technologies. És ami egyre értékesebb tulajdonsága: gyártója szerint minimálisra csökkenti az energiatárolás költségeit.
A Siemens és a Gamesa hatalmas szélturbinája csak pár hónapja kezdett működni, de máris rekordot döntött azzal, hogy 24 óra leforgása alatt rengeteg energiát termelt.
Új, 10 megawattos kapacitású naperőmű kezdett termelni Paks mellett ezekben a hetekben. A több mint 21 ezer panelből álló napelempark különlegessége, hogy a panelek követik a nap pályáját, így hatékonyabban termelnek energiát, mint a hagyományos napelemek.
Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.
Moszkva valójában győzelemre áll az energiaharcban? Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója pontokba szedte a cáfolatokat.
Az újdonságból az első hét évben közel 260 ezer példányt terveznek legyártani.
Peking az energiaválság miatt visszatérőben a szénhez, amely a leginkább a környezetszennyező energiahordozó. Olyan ez, mintha méreggel oltanánk a szomjunkat - mondja egy szakértő, aki szerint ijesztő a szénerőművek újbóli felfuttatása Kínában.
Úgy támogatja az állam a napelemes rendszerek terjedését, hogy az elavult villamos hálózatot nem készítette fel erre, s a költségeket részben a telepítőkkel fizettetné ki.
Az Európai Unió helyett inkább a hazai adófizetők zsebéből fedezték a hétéves késéssel idén már termelni kezdő csornai napelemgyár beindítását, csakhogy ne kelljen elszámolni az üzem körüli gyanús ügyekkel. Ezekből pedig bőven akad, derül ki a HVG legfrissebb számából
Az energiaellátás biztonsága és a súlyos klímaválság elkerülése látszólag ellentmond egymásnak. A megoldás egyik kulcsa mégis a megújuló források rohamos bővítése.
2035-től már csak tisztán elektromos személyautókat lehet forgalomba helyezni. Ez nemcsak az elektromos szolgáltatókat állítja új kihívás elé (részben a gyorstöltőállomások kiépítése miatt), de az ingatlanfejlesztőket is: a meglévő elektromos kapacitásokkal kell úgy gazdálkodniuk, hogy jusson elég áram egy lakó- vagy irodaépület lakásai, irodái, közös helyiségei, valamint a mélygarázsokban mindinkább igényelt autótöltők ellátására is. Novotny Dénes, az Alteo Nyrt. e-mobilitási leányvállalata, az Altego Kft. ügyvezetője segítségével azt mutatjuk be, miként sikerült ezt megoldani az angyalföldi Kassák Passage esetében, ahol a 300 autóbeállóhely ötödénél építettek be saját, névre szóló töltőt. Hogyan lehet előteremteni az ehhez szükséges teljesítményt, miként lehet használni, mennyire éri meg, és mire számíthatunk a jövőben, ahogy egyre nagyobb igény támad az otthoni autótöltésre?
Tíz tippet gyűjtöttünk össze, ami akkor segít egy fenntarthatóbb otthon kialakításában, ha nincs lehetőségünk napkollektort felszerelni a házunkra.
A méretes napelemmel szerelt, tisztán elektromos hajtású újdonság hatótávja meghaladja a 600 kilométert.
Egy új tanulmány szerint a magas épületekben, például felhőkarcolókban megtalálható felvonókat modern energiatárolókká lehetne alakítani.
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Az Idenergie nevű kanadai startup szerint az országoknak vízturbinákat kellene telepíteniük, mert azok éjjel-nappal biztosítják a szükséges energiát.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
