Skót és amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a papagájok képesek szándékosan videóhívást indítani csak azért, hogy ne érezzék magukat magányosnak. A hívás során még a viselkedésük is megváltozik.
A fiatalok a programra egy helyi közigazgatási jóléti központban jelentkezhetnek, de a gyámjuk, tanácsadójuk vagy tanáruk is pályázhat a nevükben.
A kutatásban résztvevők energiaszintje csökkent, és egyre növekvő fáradtságérzésről számoltak be a magány miatt.
Az úgynevezett biológiai korunk sokszor nem azonos a naptárival. Például abban az esetben is több lehet ez utóbbinál, ha gyakran vagyunk boldogtalanok, magányosak.
A magány és a boldogtalanság tipikusan olyan dolgok, amik megviselhetik az embert, sőt az egyén környezetét is. Egy új kutatási anyag azonban arról árulkodik, hogy ez az állapot a teljes szervezetre hatással lehet.
Érkezik a járvány újabb hulláma, miközben az előzőekből sem tanult a világ. A hazai társadalom sem lett összetartóbb – sőt!
Az okok között a járvány miatti karantén mellett a tudósok a mobiltechnológiát és a gyerekkortól sulykolt folyamatos versengést sejtik.
Magyarország magányos ország. 1 millió ember van ma egyedül hazánkban, közülük rengetegen, több mint 600 ezren 65 év felettiek. Videós stábunkkal egy idősek klubjába látogattunk el, és beszélgettünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársával arról, hogy hogyan segítenek ők azoknak, akik egyedül vannak, a klubtagokkal pedig arról, hogy hogyan küzdenek meg azzal, hogy a legtöbb időt egymagukban töltik. Fontos, hogy az elmúlt években különösképpen sok fiatal is találkozott az elszigeteltség. Nekik is ki kellett találniuk, hogy hogyan lássanak ki mindebből, ezért megkerestünk egy végzős gimnazistát, hogy ossza meg velünk tapasztalatait arról, hogyan érintette a karanténidőszak magányossága, illetve mit tett azért, hogy enyhítsen ezen az érzésen.
Sokszor hajlamosak vagyunk morogni a túlzott nyomás, a számtalan tennivaló és a rohanás miatt. Pedig sokan vannak, akik inkább elviselnék ezeket, minthogy újra egyedül, magányosan töltsék mindennapjaikat.
„A beszélgetés jót tesz” néven magányos embereknek indítottak segélyvonalat Bécsben. A több szervezet együttműködésében megvalósuló kezdeményezésben először harminc operátor dolgozik, a szolgáltatás török nyelven is elérhető. Tervben van a bosnyák, szerb és horvát verzió is.
Míg az izoláció hatásait már széles körben tanulmányozták más emlősöknél is, arról nem lehetett tudni, hogyan reagálnak a rovarok hasonló helyzetben.
Még a nyugdíjkorhatár emelkedése sem tartja vissza a magyar nagyszülőket unokáik intenzív gondozásától. Különösen az iskolázott, jobb módú családokban támaszkodnak rájuk – így a járvány is tőlük vette el a legtöbbet.
Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába. A Deutsche Welle riportja.
Egyre nagyobb az igény Japánban az olyan robotok iránt, amelyek enyhíthetik az emberi kapcsolatok hiányát és az elszigetelődés érzését a koronavírus-járvány idején.
Máshogy gondolunk már a robotokra, mint a járvány előtt.
A Kaspersky Magyarországon végzett kutatása szerint az emberek több mint negyede (28,6%) érzi azt, hogy online sokkal társaságkedvelőbb és magabiztosabb, mint személyes találkozások során.
Bár még mindig él az előítélet, hogy a macskák csak táplálékadóként tekintenek az emberre, egyre több tanulmány bizonyítja ennek ellenkezőjét.
A magányt, akárcsak a csendet, mai, hálózatokra épülő világunkban igencsak alulértékeljük és félreértjük – mutatnak rá A nemcselekvés című könyv coaching szerzői.
Agyunk épp úgy reagál a magányra, mint a fizikai fájdalomra, a testi intimitás pedig a stresszt jelentősen csökkentő hormonok termelését váltja ki. Milyen élettani hatásokkal jár a magány, milyen módszerekkel lehet oldani a szorongást, és hogyan lehet ép ésszel átvészelni a folyamatos összezártságot? A PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének kutatóival, Gács Borókával és Tiringer Istvánnal beszélgettünk.
Fizikailag nem fáj, nem betegség, mégis nehéz kibírni. A magányról van szó, amely riasztó tendenciát mutatva egyre több korosztályt érint. Még akkor is, amikor a technikai fejlődés talán legnagyobb forradalmát éljük épp át, s aminek köszönhetően a világ különböző pontjain élő emberek is kapcsolatba léphetnének.
