Gyorsan építtetne sok lakást a kormány, amihez hozzászabták az építésügyi szabályozást is. Nem lesz többé gond, ha a kőműves kicsit félremér, vagy valamit odébb rak, az építmény pedig beárnyékolja a szomszéd ablakát. Vagy ha épp olyan ronda az egész, hogy a helyi főépítész csak éjszaka, becsukott szemmel mer majd mellette elmenni.
Tudta, hogy másfél millióan élhetnek Magyarországon olyan családban, ahol papíron egyetlen fő sem dolgozik? Hogy minden negyedik magyar penészes, vizesedő lakásban lakik? És hogy 200 ezer gyerek úgy él, hogy az otthonában áram sincs? Átgondolta, mennyit segítene, ha a 11 ezer üresen álló önkormányzati lakással valamit végre kezdenének? Megdöbbentő adatok egy friss kutatásból!
Tömegeket érint a megfizethető lakás hiánya, miközben 14 ezer önkormányzati, összesen pedig 400 ezer lakás áll üresen országszerte.
Idén ötödször rendezik meg az Üres Lakások Menetét, ahol civilek tüntetnek a lakhatási szegénység ellen, valamint a méltó megélhetésért. Ez továbbra is aktuális, ugyanis állami lakáspolitika még a horizonton se tűnt fel.
Kispestről, a kunyhóvárosáról elhíresült servúdi erdőből kerültek először hajléktalanszállóra, majd az Utcáról lakásba program keretében egy szociális bérleménybe. A beköltözésre alkalmatlan lakást a helyi önkormányzat adta oda, és civilek újították fel. A program demonstratív jellegű: élesen mutat rá az állami lakáspolitika fájó hiányára.
Már annyi kilakoltatásról számolt be a sajtó, hogy a kőbányai önkormányzat kénytelen volt előállni a saját verziójával: valójában csak a "problémás" bérlőktől szabadulnának. Mivel állami segítséget nem kapnak, a lakhatási válsággal nem tudnak mit kezdeni az önkormányzatok. Marad a számok kozmetikázása és a lakások elbontása.
Elképzelhető, hogy komoly megoldást kínál a városi lakhatás problémáira egy olyan alternatíva, mellyel parkolóhelyekre lehet teljes értékű, ám piciny, mindössze 12 négyzetméteres lakóotthonokat telepíteni.
A lakhatáshoz való jog fontos, legyen szó háromgyerekes anyukáról vagy lápi- bagolylepkéről.
A Város Mindenkié csoport évente megrendezésre kerülő, immár 4. Üres Lakások Menetét tartja Budapest belvárosában.
A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.
Egyes becslések szerint Budapest néhány kerületében a szükséglakásra pályázó családok száma lakásonként túllépheti a hatszázat is, ám a gyakran rossz állapotú, komfort nélküli, lakhatatlan ingatlanokat az új lakástörvény értelmében már nem adhatják ki újra. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt felújításra nincs lehetőség, amelyiket pedig mégis sikerül lakhatóvá tenni, azokat rövid idő alatt elviszik. Képeinken keresztül egy budapesti család mindennapjaiba nyerünk betekintést: a hét gyermekkel lakó három felnőtt jelenleg az önkormányzattal közösen keresi lakáshelyzetük megoldását, ezzel sorsuk jobbra fordulását.
Nem szabad illegitimnek tekinteni a lakhatási költségekbe való politikai beavatkozást. A lakhatás kérdését koherens lakáspolitikával kell kezelni, amely a teljes lakásszektor hiányosságaira reflektál, közben pedig kiemelt figyelmet fordít az erre leginkább rászorulók érdekeire. A középosztálynak nyújtott hiteltámogatások és a nagy fogyasztású háztartásoknak kedvező rezsicsökkentés nem fogják megoldani a lakhatási válságot – állítják a hvg.hu várossorozatának vendégszerzői, Horváth Vera lakáspolitika-kutató és Pósfai Zsuzsi urbanista.
Az Egyesült Államokban alakultak az első Housing First-programok, melyek a lakhatást alapjogként értelmezték, abból kiindulva, hogy a mentális és a fizikai egészség megtartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az embereknek legyen hol lakniuk. Magyarországon is vannak kísérleti projektek az Elsőként Lakhatást-szemlélet meghonosítására. Ezekről ír a Vendégszerzők a városról-sorozatunkban Kovács Vera szociálpolitika mesterszakos hallgató, aki maga is közreműködik ilyen projektekben.
Elvileg bármikor az utcára kerülhetnek egy zuglói társasház lakói, mint illegális lakáshasználók, pedig fizettek a lakásukért, sőt, véleményük szerint ők a társasház tulajdonosai. Az építési szakhatóság azonban nem adott ki használatbavételi engedélyt, mert nem épültek meg a beígért parkolóhelyek, az építtető cég viszont időközben elérhetetlené vált. A lakók szerint az önkormányzat könnyen feloldhatná a patthelyzetet, ha akarná. A zuglói jegyző szerint viszont nem tehetnek semmit.
Gödöllőn a legolcsóbb a lakásbérlet az egyetemi városok közül.
Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon, az okok pedig leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási viszonyairól készült jelentéséből.
Együttműködési megállapodást köthet a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat a hajléktalanok lakhatása és foglalkoztatása ügyében.
Az LMP közel tucatnyi módosítót nyújt be az alaptörvényhez, amelyek között az is szerepel, amelyik beemelné a jogszabályba a lakhatáshoz való jogot - jelentette be hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
Civil és hajléktalan aktivisták foglaltak el egy üresen álló, önkormányzati tulajdonban lévő kétszintes házat szombaton kora délután a főváros VII. kerületében, a Csányi utcában. A ház bejáratánál eleinte két tucatnyian alkottak élőláncot, míg néhányan bementek az egyik üres lakásba. Este fél 7 körül megérkezett a helyszínre a készenléti rendőrség, valamint a Hallgatói Hálózat 50 tagja. A rendőrök megkezdték az élőlánc oszlatását, hét aktivistát elvittek.
Megoldotta lakásgondját Schmitt Pál volt köztársasági elnök, és családjával elhagyta a Béla király úti elnöki rezidenciát – ismerteti a hétfői Blikk. Arról azonban egyelőre nem közöltek részleteket, hova költözik a volt államfő.
