#kutatás

Nyolc tudós osztozik a hárommillió dolláros Kavli-díjon

Nyolc amerikai, brit és német tudóst ismertek el a három kategóriában egy-egymillió dollárral járó norvég Kavli-díjjal olyan kutatásokért, amelyek révén az emberiség bepillanthatott a világegyetem távoli, eldugott csücskeibe, megismerhette a legkisebb részecskéket a Földön, s gyarapíthatta tudását az idegsejtek közötti kommunikációról.



Lézerrel a maja titkok nyomában

A régészeti kutatásokat előrelendítő, új vizsgálati módszert fejlesztett ki egy Közép-Amerikában dolgozó amerikai tudós házaspár, Arlen és Diane Chase. Az orlandói Közép-floridai Egyetem antropológusai repülőgépről kibocsátott lézersugarakkal pásztázták kutatási területüket, s minden várakozásukat felülmúlóan pontos adatokat nyertek a rég letűnt maja civilizációról.






A legátfogóbb kutatás a mobiltelefonok káros hatásairól

Öt ország több mint negyedmillió lakosa vesz részt előreláthatóan abban a több mint harminc évre tervezett, fontmilliókba kerülő kutatásban, amellyel brit szakemberek próbálnak pontot tenni korunk egyik lényeges kérdésére: mennyire biztonságosak a mobiltelefonok.


Eltűnő gleccserek

A globális átlaghőmérséklet emelkedése nyomán az elmúlt évtizedekben felgyorsult a gleccserek olvadása szerte a Földön; az Alpoktól a Himaláján át egészen Alaszkáig az apadó jégfolyók a klímaváltozás jól ismert jelképeivé váltak.





Megvan a krónikus vesebetegség oka

Húsz, a krónikus vesebetegség hátterében álló gént azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. A betegség okainak feltárása forradalmasíthatja a kezelést - idézte a kutatókat a BBC hírportálja hétfőn.



Nagymosásban segít a robot

Számtalan szerepben láttuk már a legkülönbözőbb robotokat: ezúttal a kaliforniai Berkeley Egyetem (University of California at Berkeley) kutatói törölközőt hajtogatni tanították meg a JR2 robotot.



Öngyógyító gént fedeztek fel egy laposféregben

Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.



Mitől függ, hogyan reagálunk a stresszre?

Egy új, 20-64 évesek körében végzett felmérés szerint a kor és a nem igen nagy szerepet játszanak abban, hogyan reagálnak egyes emberek a stresszre. A Psychophysiology című lapban publikált kutatás az Université de Montréal és a Montreal Szívgyógyászati Intézet munkatársainak vezetésével készült el.