Lejárt szállítói tartozások kifizetésére használhatják fel az egészségügyi szolgáltatók a rendelkezésre álló 80 milliárdos keretet egy friss kormányrendelet-tervezet szerint. A kórházak tartozásállománya azonban tavaly év végén ennél több volt.
Év végére akár 100 milliárdos is lehet a tartozás.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
A kormány által meghatározott „tolerálható” tartozás felét áprilisra felhalmozták az intézmények.
A kormány kedden hirdette ki, mennyit ad tartozásrendezésre az egészségügyi intézményeknek. Az összeg kevesebb lett a beígértnél – az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ennyiből nem lehet minden beszállítót kifizetni.
Most újra kiosztottak 40 milliárd forintot, de ez bizonyára továbbra sem oldja meg a helyzetet.
Állítólag a költségvetés havi plusz 12,5 milliárd forintot ad a kórházaknak, elkerülendő az adósságállomány menetrend szerű újratermelődését. Egy hónappal a bejelentés után a kórházak még egy fillért sem kaptak, és a támogatási konstrukció részletei sem ismertek.
Tizenhatodszor írták át a 2024-es költségvetést.
Az OKFŐ főigazgatója új megközelítéssel javasolta a kórházak akut pénzügyi problémáinak rendezését, de az ötletére nem volt vevő az “ágazatvezetés”. Közben Gulyás Gergely miniszter azzal nyugtat, hogy az állam több mint 60 milliárd forintot szán adósságkonszolidációra, és ha kell, év végéig megint adnak pénzt.
A kormány két részletben, összesen 104 milliárd forintot fordítana a rendezésre, ám a kórházak tartozása mostanra meghaladta a 110 milliárd forintot.
A kormány azt ígérte, kifizeti a felhalmozott tartozásokat, de az összeg akkor még csak 90 milliárd volt. Mostanra ez 40 milliárddal nőtt és nem állt meg, így az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint januárban plusz 50 milliárdos konszolidációra lehet szükség.
Egy hónap alatt 15 milliárd forinttal nőtt az adósságállomány.
Mélyelemzik a kórházak gazdálkodását, mielőtt a kormány elé vinnék az összesen 108 milliárdos adósságuk rendezését.
A beszállítók szerint nagyon rossz a helyzet, állítják, hogy az egészségügyi intézmények lassan egy éve nem fizetnek nekik.
Az államkincstár csak az államháztartás alá tartozó intézmények tartozásait veszi számba, egy sor kórház pedig már nem ide tartozik, de az adósságuk nekik is nő. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a ki nem fizetett beszállítók közül sok mára már csődközeli helyzetbe került. Rásky László azt mondja, a kormány által nyáron, adósságrendezésre adott 60 milliárd forint főleg bérkifizetésekre ment el.
19 milliárd forintot utalt ki a kormány, pedig az egészségügyi államtitkár novemberben az év végére 60 milliárdot is elérő adósságállomány kétharmadának kifizetéséről beszélt.
A Magyar Kórházszövetség elnöke egy interjúban arról is beszélt, nem tart attól, hogy az egészségügyben lévő felmondási tilalom után egyszerre rengeteg egészségügyi dolgozó mond majd fel.
A kifizetetlen számlák összege valamivel csökkent, de így is óriási összeget görgetnek maguk előtt az intézmények.
Összesen már közel 42 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel.
Az év első két hónapjában annyi tartozás jött össze az egészségügyi intézményekben, mint máskor 3-4 hónap alatt.
