Belülről bomlasztják a rendszert, aláássák a kórházak iránti bizalmat – lényegében ezzel vádolja az ÁNTSZ az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport tagjait, akik kedden közleményben panaszolták fel a kórházak higiéniás helyzetét. Biztonságban vannak, akik Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe – írta az ÁNTSZ.
Balog Zoltán pénteken arról beszélt, hogy a kórházak 70 százalékát részlegesen vagy teljesen már fel is újították.
Sokszor már az ügyeleteket sem tudják ellátni a kórházak a saját munkatársaikkal, ezért egyre többször alkalmaznak külsős orvosokat.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egy konferencián arról beszélt, március végére lesz kész egy vázlatos terv az új budapesti kórházzal kapcsolatban, a kórházak tényleg kancellárokat kapnak majd és több feladatot a szociális ágazatnak akarnak átadni az egészségügyből. Az orvosok béremelését is említette.
Egy újfajta egészségügyi intézményt hozna létre a kormány, hogy az ápolási osztályokat és a krónikus belgyógyászatokat kiszervezzék a kórházakból.
Nem mondható, hogy orvoshiány van - mondta az egészségügyi államtitkár, amikor a Hír Tv-ben a heveny szakemberhiányról szóló ÁNTSZ-jelentésre reagáltatták. A jelentésnek a mostoha kórházi körülményekről szóló részéről nem esett szó.
Kórházi fertőzési vészhelyzet van, annyira megemelkedett az MRSA-fertőzések száma - mondta egy tévéinterjúban a rezidens orvosok szakszervezetének alelnöke.
A fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek sem – derítette ki egy ÁNTSZ-vizsgálat, amelyet a Népszabadság hétfői száma idéz.
A fiatal magyar szakorvosok a hálapénzt olyan megalázónak tartják, hogy sokuk épp ezért hagyja el az országot, Franciaországban viszont a betegek lázadnának fel ellene - mondja a HVG-nek adott interjúban Guillaume Bernard Magyarországon dolgozó egészségügyi fejvadász, aki szerint idehaza az orvosok túlterheltek, fáradtak, hiányzik belőlük a motiváció a gyógyításra, és rettegnek a túlterhelés okozta kiégéstől.
A kormányzat az egyetemek gazdasági felügyeletéhez hasonló rendszert alakítana ki a kórházak esetében is.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
A magyar egészségügy bajairól mesél a friss HVG-ben egy idegenbe szakadt kórházigazgató.
Integrált egészségügyi tájékoztató portál létrehozását fontolgatja a kormány – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára egy képviselői kérdésre válaszolva.
A kedden hivatalosan is megnevezett új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán egyelőre elvi célokat fogalmazott meg a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Elsősorban azt, hogy vissza kell adni a szakmának a tiszteletet.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sok ponton muszáj változtatni a kórházi rendszeren, a helyi finanszírozásokon és a struktúrán is, csak a korábbiaknál sokkal óvatosabban, kisebb lépésekben.
Szegénykórházat állítottak fel a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt, beharangozandó a július elsejei egészségügyis tüntetést. Állítólag nagy a baj, de már húsz éve az, dacára a rendszeres tüntetéseknek. De miért sikertelenek a tüntetések?
Június 23-án "szegénykórházat" állítanak fel az egészségügyi dolgozók az NGM előtt, ahol bemutatják a magyar egészségügy jelenlegi és - a beavatkozás híján - jövőbeli állapotát. Július 1-jén pedig újabb tüntetést tartanak az egészségügyben dolgozók, akik szerint a jövő évi költségvetés nem rendel elég forrást a biztonságos betegellátás megteremtéséhez.
Április hónapban elindulhat az eddigi legnagyobb mértékű és remélhetőleg az utolsó ilyen konszolidáció – mondta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a Népszabadságnak.
Szolidaritási mozgalom indult a Facebookon. A közösség tagjait arra biztatják, hogy hétvégenként fekete ruhában, vagy ha úgy nem megy, fekete szalaggal fejezzék ki elégedetlenségüket az egészségügy állapotával, illetve az ápolók helyzetével kapcsolatban. Sokan meg is tették.
Április elejére ígérte a kormány a kórházi adósságkonszolidáció elindulását, de még nincs jele a változásnak, ezért levelet írt a miniszterelnöknek a kórházi beszállítókat képviselő két legnagyobb érdekképviselet. Az adósságrendezés mellett kérik, hogy a beszállítók az OEP útján is érvényesíthessék kintlévőségeiket, és hogy az állami intézményekbe is engedjék be a magánfinanszírozást.
