#kommunikáció



Ugyanazt az internetet nézzük, mégsem ugyanazt látjuk

Ki nézeget ma Magyarországon mémeket? Jóformán mindenki – derül egy augusztusi mémkutatásából. Néha mindannyian nevetgélünk a kijelző előtt ülve, mégis teljesen mást érthetünk meg ugyanabból a poénból. A Yettel a hazai mémhasználati és netikett-szokásokat térképezte fel, és közben feltárta a digitális kommunikáció törésvonalait is.





Elképesztő kommunikációs hálózat zajlik a természetben

Hogy a méhek eltáncolják a táplálékforrás helyét, sokkal köztudottabb információ, mint hogy lábnyomferomonokkal is útba igazítanak. Ma már tudományosan bizonyított az is, hogy a prérikutyák nemcsak magát a veszélyt jelzik társaiknak, hanem képesek a ragadozó méretét, alakját és akár a színét is megadni. Na de hogy a gombák utasítást küldjenek a hangyáknak? Egy új dokusorozat érdekes példákkal mutatja be, hogy a természet már jóval az ember előtt létrehozta saját információs hálózatait.





Debreceni milliárdos: „Ez az elrontott vígjáték, ahol egy 19-20 éves fiatal srác teljesen hülyét csinál a magyar titkosszolgálatból”

Felföldi József szerint a magyar szervek megspórolhattak volna egy arcvesztést, ha nem nyalnak be mindent, amivel egy kémtörténeteken szocializálódott fiatal srác megetette őket. A történtek pedig azt jelzik, hogy a rendszerben már nem az igazság az alap, hanem a kommunikációs célok, amivel viszont nem lehet jól működni.



A kormány azzal kampányol, hogy 2022-ben egy 6 tonnás katonai drónt 40 perc alatt sem sikerült lelőni, aztán az egész ügyet megpróbálták eltussolni

A szovjet korszakban gyártott meghibásodott, hatalmas, de buta drón átrepült egész Magyarország felett, beleértve Paksot. Horvátországban zuhant le, mert elfogyott az üzemanyaga. A magyar közvélemény az egész ügyről román és horvát közlésekből értesült, a kormány az ügyet 30 évre titkosította. Most, 4 évvel később hirdetésben ezzel indokolja a kabinet az energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését.