Ritkán járunk sikerrel a minket akadályozó viselkedés megváltoztatásában, ha nem vagyunk tisztában a mögötte húzódó hiedelmeinkkel. Ugyanis a hiedelmeink képezik a cselekedeteink alapját. Ezekkel igazoljuk a viselkedésünket, és ezeket használjuk mentségül, amiért nem vagyunk hajlandók változni. Részlet Sally Helgesen és Marshall Goldsmith Hogyan érvényesüljünk nőként? című könyvéből.
Két napig várják az érdeklődőket a Papp László Sportarénában.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai egyáltalán nem lazák. Ellenkezőleg, rendkívül fontos számukra a személyes teljesítmény, ezért képesek folyamatosan, pihenést nem ismerve dolgozni, amit állandó online jelenlétük is elősegít. De vajon hogyan tudjuk ezt a bennük rejlő erőforrást előhozni munkáltatóként, anélkül, hogy túlságosan lemerítenénk őket?
Sok munkavállaló tényleg megteszi a legtöbbet, ami tőle telik, de van, amikor nem a tervek szerint sülnek el a dolgok. Mi van, ha tévedünk? Hogyan orvosoljuk a hibát? Hogyan reagáljunk?
A felmondás komoly elhatározás, kockázatos lépés, és nem mindenki tud élni vele. Ha ezen törjük a fejünket, az alábbi öt kérdés segítséget nyújthat a döntésben. Ha kettőnél többre nemmel válaszolunk, akkor ideje lehet lépni.
Garázsvállalkozásként indultak, és ma már 60 fős céget üzemeltetnek. Ivánka Katalin és András még nincs negyvenéves, de betonnal foglalkozó cégük öt kontinensen van jelen. Nem csupán a munkában, hanem a magánéletben is társai egymásnak.
Egyre több nő adja fel a szülési szabadság lejárta után a hagyományos dolgozói létet, és lesz inkább szabadúszó. De megéri-e otthagyni a biztos munkahelyet az önálló vállalkozásért? Erre kerestük a választ.
A telefonos interjú esetén követendő szabályok nagyjából megfelelnek mindannak, amit a személyes interjú során is betartanánk. De akkor mégis miért érezzük magunkat sokkal kellemetlenebbül, amikor a mobilon keresztül lépünk kapcsolatba a kiválasztóval?
Céljainkért hol többet, hol kevesebbet teszünk, ám a befektetett energiától függetlenül olykor nem haladunk a megvalósítással. Hét tipikus problémát és hozzájuk kapcsolódó megoldási javaslatokat mutatunk be.
Ne féljünk a kudarctól és az újrakezdéstől, akkor se, ha gyökeres váltás mellett döntünk, emellett barátkozzunk és lehetőleg aludjunk sokat – sarkítva körülbelül ez Arianna Huffington amerikai médiakirálynő életútjának tanulsága. Arianna a közelmúltban egy újabb nagy döntést hozott: új munkája kedvéért lemondott az általa alapított Huffington Post főszerkesztéséről.
A címben szereplő megállapításra jutott az a friss szociológiai kutatás, melyet a Menjek/Maradjak közreműködésével végeztek a Hollandiában élő magyarok körében.
Fiatal pályakezdőnek lenni izgalmas és riasztó is egyben. A legtöbb huszonéves számára a munka világa tele van lehetőségekkel, de egyben veszélyekkel is, még ha a szakmai tapasztalatuk előbb vagy utóbb megtérül, és kitanulják a karrierépítés csínját-bínját.
Felnőtt életünk legtöbb óráját munkahelyünkön töltjük, így kiemelten fontos, hogy munkánkban ki tudjunk teljesedni. Ez meglehetősen idillinek tűnik, és tény, nem könnyű eljutni odáig.
Az álláskeresés gyorsan demoralizáló folyamattá válik, ha a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a jelöltélményre (Candidate Experience). Ennek nem csupán a jelöltek látják kárát, hanem maguk a vállalkozások is.
A karrierépítéshez úgy érdemes hozzáállni, mint egy nyaralás megtervezéséhez. Ahogy nem érdemes az utolsó pillanatban kapkodni a megfelelő szállás megtalálásával és lefoglalásával, a nélkülözhetetlen útravalók beszerzésével vagy csomagolással, a karrierépítés esetétben is érdemes pontról pontra haladni a teendő listán. Te is tudatosan és hosszú távra tervezel? Akkor ott a helyed május 16-án a Jobline Női Karriernapon!
Minden munkahelyen vannak rossz pillanatok, vagy akár rosszabb időszakok is. De vannak olyan helyzetek, amelyek ha állandósulnak, rendszeressé válnak, arra figyelmeztetnek, hogy ideje továbbállni.
A munkaadók lassú reagálása, az elhúzódó kiválasztási folyamat és az elhelyezkedéssel járó stressz jelenti a legtöbb gondot az álláskeresők számára jelenleg a munkaerőpiacon – derült ki a HVG Állásbörze januárban, ezer munkavállaló megkérdezésével készített felméréséből. Hogyan lehet a hónapokig tartó reménytelen pályázási időszakot lerövidíteni?
Sokszor kizárólag az vezérli az álláskeresőket, hogy minél hamarabb megszabaduljanak jelenlegi munkahelyükről, így észre sem veszik, amint egy olyan ajánlatot fogadnak el, amellyel máris egy újabb „pokolban” találják magukat. Magasabb fizetésért, több elismerésért, jobb munkafeltételekért vagy éppen a szakmai fejlődés érdekében érdemes munkahelyet váltani? Három kulcskérdés feltétele segíthet, hogy egy pályázó se fusson felesleges köröket.
Szellemi kihívás, kreativitás, pénz, elegendő szabadidő, előrelépési lehetőség vagy éppen kötetlen munkaidő - ezek az álláskeresők által leggyakrabban megfogalmazott karriercélok. De mit tegyen a munkavállaló, ha elbizonytalanodik? A legtöbben egy bizonyos ponton felteszik maguknak a kérdést: „vajon a megfelelő munkahelyen vagyok-e, vagy valami teljesen mást kellene csinálnom?” Sokan nem azért ragadnak benne élethelyzetükben, mert tehetségtelenek vagy alkalmatlanok egy új karrierre, hanem mert bizonytalanok abban, merre is induljanak.
Ne gondolja, hogy mindent tud a karrierépítésről csak azért, mert már dolgozott egy-két helyen. Ha meggondolatlanul, akár a kecsegtető anyagiak miatt vagy mások tanácsaira hallgatva rosszul választ, hamarosan újabb váltás elé nézhet. Íme az öt leggyakoribb tévhit, aminek semmiképp ne dőljön be!
