Többször is elkeseredett kommentháborúra emlékeztetett az Európai Parlament feszült vitája szerda este az átláthatóságinak nevezett törvény ügyében. A Mi Hazánk és a román SOS képviselője hevesen védelmezték Orbán Viktort.
Brüsszelben szerdán és csütörtökön plenáris ülést tart az Európai Parlament, és a nagy pártok azt javasolják, hogy vegyék napirendre a magyar átláthatósági törvény ügyét. Bár az erről szóló döntést csak a plenáris ülés kezdetén, délután háromkor hozza meg az EP, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetése valamennyi képviselőnek levelet küldött, amelyben a törvény mellett érveltek.
Úgy véli, a vállalatokat, szervezeteket sújtó törvényjavaslat egy nagy lépés a magyarországi autokrácia bebetonozása felé.
Összesen 750 millió eurót próbál megszerezni.
A magyar jogállamiságot vizsgáló uniós képviselő szerint a magyar propaganda primitívebb és agresszívebb, mint Lengyelországban volt a PiS kormányzása idején.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtagadta a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó szerződésének megújítását, és kizárta a rádiót az említett frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásból - tájékoztatta a Bíróság az EUrologust.
22 tagállam szükséges ahhoz, hogy Magyarországnak a jogállamiság betartásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós kormányok. Eddig 19 ország jelezte erre vonatkozó szándékát - értesült az EUrologus.
A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.
Az Európai Ügyek Bizottságának képviselői a héten Bóka Jánosnak is levelet írtak, melyben a magyar kormányt arra kérték, vonja vissza a gyülekezési törvény módosítását.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
A küldöttség célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években.
Bóka sérelmezi, hogy az Európai Bizottság szerinte nem azonos mércével ítéli meg a magyar és a lengyel jogállamiságot.
Az Európai Unióval folytatott jogállami vitában nem történt kézzelfogható előrelépés, így Orbán Viktor kormánya 2025. január 1-jétől már nem lesz képes lehívni a korábban befagyasztott pénzeknek ezt a részét.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
Az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságát kérték fel, hogy dolgozza ki a gyakorlati lépéseket. Törvényi változtatásokra nem is lenne szükség.
Három héttel a jogszabály elfogadása után elküldte az Európai Bizottságnak azt a törvényt a magyar kormány, amely az alapítványi formában működő egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak működéséről szól. A magyar kormány sem titkolja, ez a szöveg nem minden elemében egyezik meg azzal, mint amit a Bizottság elvárt.
A rendszerváltás a Nyugat iránti elköteleződésével kezdődött Magyarországon, a jobboldal azonban eltérítette az országot az eredeti iránytól, a baloldal pedig ugyanott ragadt. Novák Zoltán vitairata a nyugatos magyar politikáról a Méltányosság Politikai Elemzőközpont konferenciáján.
