Krasznahorkai László egy rendőrségi kihallgatáson tudta meg hogy jelentenek róla
Az írót egy olyan meggondolatlan kijelentése miatt kezdték vallatni, amelyre nem is emlékezett.
#irodalom
Bognár Péter kapta az Esterházy Irodalmi Díjat
A kortárs szerzők munkáit elismerő díjat másodjára osztották ki. A zsűri az Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényt ítélte a legjobbnak.
Szívós kitartás és kérlelhetetlen őszinteség: visszanézhető műsorral búcsúztak Nádas Pétertől
A világhírű írótól, Nádas Pétertől búcsúztak a Zeneakadémia nagytermében szerdán rendezett esten, ahol az író szövegei és az általa szeretett alkotók zeneművei hangoztak el.
Budapestre jön a svájci Bret Easton Ellis és a magyar gyökerű Nelio Biedermann
Nagy német nyelvű irodalmi nyüzsgés várható a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„Kernnel is nehéz” – filmes munkáiról mesélt Vámos Miklós
Nemcsak Kern Andrással, Koltai Róberttel is voltak nézeteltérései.
Egy újságíró nekem szegezte a kérdést, milyen érzés volt Thomas Mannt queer kontextusba helyezni – interjú Colm Tóibín íróval
„Amikor a közönség kérdezhetett, Krasznahorkai László annyit mondott: »Könyörgök, csak Istenről ne!« – idézte fel Colm Tóibín ír író, Krasznahorkai lelkes kiadója, akinek nemrég jelent meg Thomas Mann titkos életéről szóló regénye, A Varázsló. A német íróóriás naplóival veszélyes fegyver került a nácik kezébe, de szerencsére nem tudtak vele élni. Milyen volt Thomas Mann üzleti érzéke, és milyen az erotikus fantáziája? Erről is beszélgettünk Colm Tóibínnal, a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével.
Krasznahorkai László megkapta az egyik legnagyobb német állami kitüntetést
A magyar írót Frank-Walter Steinmeier német államfő méltatta.
A legmagasabb német kitüntetést veheti át Krasznahorkai László
A Nobel-díjas magyar író megkapja a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét.
Páratlan szerepet játszottak Jaltában Churchill és Roosevelt lányai, de Sztálin megpuhítása velük sem sikerült
Két világ között mozogtak, fontos és informatív magánbeszélgetéseket folytattak, amiket megvitattak az édesapjukkal is – mondja Catherine Grace Katz amerikai író-történész a jaltai konferencián részt vett három lányról, akiknek történetét dokumentumregényben örökítette meg.
Sem a jó, sem a borzalmas szex nem változtat azon, mennyire egyedül vagyunk
Kolozsváron, a kolozsvári éjszakában és a céltalan vállalati munka világában, késő huszonévesek és kora harmincasok között játszódik Adorjáni Panna első regénye, a Körbe. A fiatal író megmutatja: nagyon sokat tud generációja női és férfitagjairól, és a köztük lévő keserves viszonyokról is. Kritika.
Októberben jelenik meg Nádas Péter új kötete
Nádas utolsó könyvében olyan témákról ír, amelyekről nem akart, de mivel „a közös hallgatásnak nagyobb súlya van”, ezért mégis szól róluk.
Lackfi János: Ha elszúrod, agyonverlek
Az én hetem című sorozatunkban négy író egymást váltva ír öt kulcsszót felhasználva arról, miként élte meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ez a készlet jutott: pitbull, írástudó, országvesztő, kataklizma, nyílthelyi.
Krasznahorkai László egyetlen mondattal búcsúzott Nádas Pétertől
A Nobel-díjas író oldalán a profilképet is feketére cserélték.
Tarr Zoltán: Nádas Péter halála hatalmas veszteség az egész világirodalom számára
A szerdán elhunyt Kossuth-díjas íróról több politikus és számos pályatársa is megemlékezett.
„Valahányszor olvasom, ott a bizonyság: tétje van annak, hogy élünk” – Nádas Péterre emlékeznek a kortársai
A szerdán meghalt Kossuth-díjas íróról több írótárs is megemlékezett.
Karácsony Gergely Nádas Péterről: „Rá is igaz immár: mostantól mindenhol ott lesz, csak itt nem”
A főpolgármester szerint a szerdán elhunyt Nádas Péter életműve „egyszerre a legmagasabb szintű világirodalom és a legszebb, a legfinomabb, leginkább szívet melengető magyar irodalom”.
Magyar Péter is megemlékezett Nádas Péterről
A közösségi oldalán búcsúzik a miniszterelnök a Kossuth-díjas írótól.
Spiró György: Nádas Péter volt az európai irodalmi hagyomány fenntartója
Az író a HVG-nek arról beszélt, nagyon szerette a szerdán elhunyt Nádas írásainak tragikus látásmódját és azt, amilyen finoman bele tudott menni a részletekbe.
Április 12-e után láttam a hallgatókon a félelmet, volt, aki megkérdezte, hogyan döntse el, mit tanítson
A magyar iskola alig változott az elmúlt 100–150 évben, legalábbis erről tanúskodnak a regények, filmek, sorozatok. Tévedés például a Légy jó mindhaláligot ifjúsági könyvnek tekinteni, és érdemes lenne a tananyagba beemelni a populáris irodalmat – mondja Szilágyi Zsófia. Az irodalomtörténész szerint ugyanakkor óvatosan kell a változásokat bevezetni az oktatásban, hogy senki ne azt élje meg, most a kívülről rájuk erőszakolt szabadság időszaka következik.
