Az embernek van morálja, etikája, vannak értékei, elvei – a gép „zengő érc és pengő cimbalom” csupán. De nem a pillanatnyi helyzet a döntő, hanem a potenciál és a dinamizmus. Reagálás Kozák Ákos robotizációról szóló cikkére.
A képernyő körüli műanyag részek vékonyítása régóta napirenden van a mobilgyártóknál. A mai napig csak közelített kávamentesség egyre jobban csengő marketingüzenetté is vált. Ám nem is olyan könnyű megoldani, hogy a telefon előlapja csupán képernyőből álljon.
Az űrtechnológiának földi piacokat, a vállalkozó kedvű üzletembereknek befektetéseket keres az Európai Űrügynökség Magyarországon is megjelenő irodahálózata.
Az alapötlet roppant egyszerű: vészfékezéskor sem csúszik meg a kerék és az autó mindvégig irányítható marad.
Nem mindegy, kinek a neve szerepel majd a világ első valóban összehajtható okostelefonja mellett, talán ezért is próbál beelőzni a Samsung.
Egy igazán nagy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy tényleg megjelenjen a korábban már sokat emlegetett holografikus telefon.
A Dél-Kínai Műszaki Egyetemen olyan rendszert fejlesztettek ki, amely nemcsak kívül tartja a hőt, de még elektromos áramot is képes termelni.
Az Airbus régóta tökéletesítgeti a Zephyr nevű napelemes robotrepülőgépét, amellyel most minden korábbi rekordot megtöntöttek az egyhuzamban repülés terén.
Nagy áttörést értek el az energiaforrásként szolgáló hidrogén szállításában az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatói.
Július közepén jelentették be a Gorilla Glass 6 védőréteget, és már azt is tudni, melyik telefonon jelenik meg először.
Új telefonnal készül a Xiaomi, és a készülék kiszivárgott benchmark eredménye igazi nagyágyúra utal.
Négy hazai érdekeltségű startup, a Clavicont, a DiabTrend, a HepC, és a Spicy Analitics csapata is bekerült a 60 ezer euró összdíjazású, EIT Health által meghirdetett európai startupverseny 25 legjobbja közé.
Nemrég a Mac-eladások még mindig nőttek, még akkor is, amikor a PC-értékesítés volumene már évek óta zuhant. A technológia azonban fejlődik, a gyártók innovációra való hajlama is változik, így most fordult a kocka.
A 3D-nyomtatott fegyverek feladhatják a leckét a biztonsági szolgálatoknak. De ahogy az elkészítésükhöz, a műanyag eszközök felderítésére is létezik már jól használható technológia.
Nem csak az Apple saját történelmkönyvébe került bele a vállalat csütörtöki napja: a világ eddigi összes nyilvánosan jegyzett társasága közül elsőként lépte át az 1 billió (1000 milliárd) dolláros piaci kapitalizációt.
Az Akka Technologies olyan kocepciót dolgozott ki, amelynek köszönhetően nem a repülőtereken, hanem a helyi vasútállomáson lehetne felszállni a járatokra, az utazás nagy része alatt mégis a repülés gyorsaságának előnyeit élvezhetnék az utasok.
Az iPhone vonzó külseje csupán egyik eleme a technológia sikerének. Ott van még az okostelefonokat működtető számos fontos összetevő, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Tim Harford közgazdász újságíró eszmefuttatása.
Hogyan formálják a találmányok a gazdaságot? – teszi fel a kérdést új könyvében Tim Harford közgazdasági újságíró. Cikkünkben a szögesdrót Amerikára - és az ország későbbi befolyását tekintve az egész világra - gyakorolt hatása kerül terítékre.
Bár a napokban lezárult a technológiatörténet talán legismertebb szabadalmi vitája, a fegyverkezési verseny nem csillapodik. A sokasodó techszabadalmak az okostelefonok esetében könnyen megfojthatják az innovációt.
Kedden a parlament elfogadta azt a költségvetési módosító javaslatot, amely szerint az MTA 28 milliárdos kutatásra fordítandó pénze mostantól a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumon keresztül érkezzen az akadémiához. Ennek mikéntjét és hogyanját még senki sem ismeri. Sőt a kormányzati koncepciót sem. Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?
