Habony Árpádhoz köthető cég luxusvillája Varesében, árszínvonal a Balatonon és Thomas Mann utazása Magyarországra – abba az országba, ahol az utókor a turulszobrot megvédi, a Klimt-festményt meg elkótyavetyéli. Hogyan lehet KFT-szövegekkel kifejezni a NER aktuális lényegét? Ez is kiderül e heti Fülszövegünkből, ahol a HVG legfontosabb cikkeit ajánljuk.
Alig észrevehető GDP-növekedéssel és az árrésszabály miatt egy kicsit alacsonyabb, de még így is kényelmetlenül magas inflációval számol a Kopint-Tárki friss jelentése.
8 százalék alá lassult az átlagkereset emelkedése, ilyesmire 2021 óta nem volt példa, alapvetően 2016 óta nem volt ilyen lassú a béremelkedés. A 4 százalék fölötti infláció mellett a reálkereset csak 3,2 százalékkal nőtt.
Valamivel pesszimistábbak a vállalkozók, mint az előző negyedévben a VOSZ Barométer friss adatai szerint, érdemi visszaesés elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos mutatóban látszik. A vállalkozók az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban elsősorban a gazdaságpolitikát, a kiszámíthatatlanságot és az inflációt tartják problémának.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
Sok a bizonytalanság a kormányzati árkorlátozások, az időjárás és a munkaerőpiaci folyamatok miatt – mondják elemzők az inflációs adat publikálása után.
Hiába stoppolja a kormány egy sor élelmiszer árrését, a termékkör éves inflációja közel 5 százalék volt júniusban. A szaktárca szerint a szezonális élelmiszerek és a tavaszi időjárás miatt.
A májusi 4,4 százalékról júniusra 4,6 százalékra gyorsult az infláció. Legnagyobb mértékben a háztartási energia, azon belül a vezetékes gáz drágult. Az élelmiszerek ára közel 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások áremelkedése még mindig magas, bár moderálódni látszik.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen ideiglenesen bevezetett védővám, amit jövő héten akár már véglegesíthetnek is.
Sok jót nem vár már a jegybank az idei évtől, amit Orbán Viktor tavaly azzal harangozott be, hogy repülőrajtot vesz a gazdaságunk. Mondjuk már maga a miniszterelnök se vár tőle semmi ilyesmit. Az ország távol-keleti akkugyárai sem remekelnek, a dél-koreai SK On-ról is rossz hírek jöttek, a kínai CATL pedig nekiállt felülvizsgálni a debreceni gyára második ütemének építését. Bemutatták a készpénztörvényt, Lázár János a plázastop szigorításáról egyeztetett, csak pont a kereskedőkkel nem, Tiborcz István meg megvette a fővárosi Marriott Hotelt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.