A Fidesz kormányzása alatt a magyar állam régiós összehasonlításban kiemelkedően sokat költött a saját működtetésére, illetve különféle gazdasági ügyekre. Ha a szóban forgó területeken a magyar állam kiadásai a régiós átlagra csökkennének, a megtakarítás a GDP 4,3 százalékával lenne egyenértékű.
A jövedelemadóztatás hazai rendszere fenntarthatatlan a volt jegybankelnök szerint, de nem elég az alacsonyabb keresetek terhelését csökkenteni. Az alacsony nyugdíjakat jelentősen emelni, az árkorlátozó intézkedéseket pedig kivezetni kellene.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
Az év eleji adatokat erősen torzította a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz. 2025 márciusához képest a nettó átlagfizetés 11,3 százalékkal, a nettó közepes fizetés 13,2 százalékkal volt magasabb. A nettó keresetek növekedését alaposan megdobták a választás elé időzített szja-kedvezmények.
A bizottság, az EP és a Tanács megállapodtak az USA-val kötött vámalku működéséhez szükséges jogszabályokról. A szabályozásba belefoglalnák, hogy az USA-nak nyújtott kedvezmények Trump elnökségének végével egyéb intézkedés híján automatikusan megszűnnek.
Örvendetes, hogy a Tisza Párt prioritásként kezeli az uniós források megszerzését, de fontos, hogy a pénzeket ne csak áttolják a rendszeren, hanem jól költsék el – mondja Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
Éppen hogy az uniós szabályokon belül maradnak.
Úgy kell belőni az uniós fizetőeszközt, hogy alacsony legyen az infláció, viszont az eddig a gyenge forinton jól kereső exportszektor se dőljön be tőle.
Március végére 69 012 milliárd forintnyi jött össze.
A Yadea tőlünk akarja kielégíteni a növekvő európai keresletet.
Megalakult Magyar Péter kormánya, és részletesebben beszéltek az új miniszterek a terveikről, felsejlett az üzemanyagkáosz emléke, és rábukkantunk egy nem sokkal a választás előtt kötött, 1311 milliárd forintos szerződésre. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hiába az elmúlt évtizedek vaskos állami támogatásai és gazdaságélénkítési programjai, az elköltött, óriási összeg nem fordította érdemben termőre a magyar gazdaságot. Hogy hogyan változtathatna ezen a Tisza-kormány, arról Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutatási igazgatója beszélt a HVG New World Talks konferenciáján.
A hitelminősítők értékelését is javítaná, ha Magyarország belépne az euróbevezetés előszobájának számít árfolyammechanizmusba. Az őszi hitelminősítések már kritikusak lehetnek, e ponton már segíthet, ha a kormány az árfolyammechanizmus felé igyekszik.
Vészterhes időkben alakul meg az ország új kormánya, még ha az ország lelkesedését továbbra is fenntartja a változás, és amit mindettől remélni lehet. A CIB Bank elemzői mérsékelt növekedést, de mindenképp a jelenlegi eufórián úszó bizalom fennmaradásával számolnak, legalábbis a belátható jövőben.
Nagyobb reformokra is szükségük lesz az önkormányzatoknak, de első körben már ahhoz is többlettámogatást kell kérniük az új kormánytól, hogy ebben az évben működni tudjanak.
Az új kormány még nyáron pótköltségvetést terjeszt be, a jövőben pedig ősszel készülnek majd a költségvetések, az eddiginél nagyobb tartalékokkal – mondta Kármán András, a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere bizottsági meghallgatásán, aki szerint továbbra is cél az euróbevezetés feltételeinek teljesítése 2030-ra. Az adórendszert is átalakítják, de nem azonnal: a különadók így egy ideig még maradnak, visszatér viszont a kata.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági miniszter, országgyűlési képviselő nem vett részt Kapitány István miniszterjelölti meghallgatásán. Kapitány a Tisza választási programját ismertette, konkrét ígéreteket nem tett. A Tisza 100 napos gazdasági programja a tájékozódás, a szerződések, lehetőségek átvizsgálása lesz.
A vámokat az amerikai Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek minősítette.
A dollárral szemben 2021 szeptembere óta nem volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz.
A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
