A kormányfő szerint azért „ekézi” őt lépten-nyomon a nemzetközi bankvilág, mert a bankadóval bevonták a pénzintézeteket a közteherviselésbe.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
A kormánykommunikáció turbófokozatba kapcsolt, miután kiderült, hogy a repülőrajt még mindig várat magára. A miniszterelnök úgy jelentette be a 14. havi nyugdíjat, hogy nem jelentette be a 14. havi nyugdíjat, majd beöltözött Amerika Kapitánynak. Nagy Mártont ráküldte a Molra, pedig nem a battai tűz, hanem Trump szankciói miatt drágulnak az üzemanyagok. Lázár János szerint a Strabag őt bizony átbaszta, Gulyás Gergely új árrésstopcsomagot jelentett be, Nagy Márton lerajzolta. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Úgy tűnik, revitalizánák az évek óta 0 százalékos kulccsal kivetett reklámadót.
Az egykori milliárdos szerint semmilyen kárt nem okozott a Széchenyi Banktól felvett hitellel, azt ugyanis teljes mértékben visszafizette. Állítja, összejátszottak ellene, hogy megszerezzék több száz millió eurós vagyonát.
A vasutasok szerint a támogatás megszűnése több ezer munkahelyet és a fuvarok biztonságát is veszélyezteti, a minisztérium viszont hatékonyabb forráselosztást ígér.
Decembertől még 14 terméket sorolnak az árrésstop hatálya alá.
Háború, Brüsszel – amíg nincs béke, nincs gazdasági növekedés a szakminisztérium szerint.
A Mol „nem pótolhatja” kieső profitját áremeléssel.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint júliusban már tényleg elkezdődött a repülőrajt, de legfeljebb a választási osztogatásban, a gazdaság ugyanis a harmadik negyedévben is stagnált a második negyedévhez képest. Éves alapon 0,6 százalék volt a növekedés. Az első három negyedévben összesen 0,2 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je éves alapon.
Miközben az európai államok azon dolgoznak, hogy lefaragjanak a költségvetésükből, addig az amerikai elnök adócsökkentései egy időben a védelmi költségvetés emelésével a hitelállomány növeléséhez vezet.
Ilyen gyenge gazdasági növekedés mellett nem lehet tartani a bérmegállapodásban kikötött 13 százalékos emelést, de a szakállamtitkár bízik benne, hogy a munkáltatók és a munkavállalók meg tudnak állapodni egy új számban.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
Az ukrajnai háborút csak a válaszadók 18 százaléka okolja az inflációért egy friss kutatás szerint.
10 év után csak egyedi elbírálás alapján lehet a rendszerben maradni.
Az EM szerint igenis csökkenteni kellene az Oroszországtól való függést.
A távlati cél a Pallas Athéné alapítvány és céghálójának felszámolása, de jelenleg a felelős gazdálkodás jegyében csak vagyonmentés zajlik – mondta a jegybank elnöke az országgyűlési meghallgatásán. Abban nem lát felelősséget, hogy lehetővé tették a Matolcsy-elnökségnek az alapítványi rendszer kiépítését, mert szerinte a cél jó volt, csak visszaéltek a struktúrával.
Amikor a tervgazdaság működési zavarai nyilvánvalóvá váltak, akkor ért „csodadoktori” pályája csúcsára a száz évvel ezelőtt született Széchenyi-díjas közgazdász, Liska Tibor. Ha az ő szemüvegével nézünk rá a magyar gazdaság jelenlegi állapotára, elborzasztó a kép.
A nyugdíjasokat próbálják a munkaerőpiacon tartani, hogy kirángassák Németországot a recesszióból.
Az EU első államaként vezethet be Görögország 13 órás munkanapot, egy héten 48 órát lehet dolgozni, ha elfogadják a törvénytervezetet.
