A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint meg kell vizsgálni, hogy a felsőoktatásból önhibájukból lemorzsolódó vagy diplomájukat külföldön hasznosító hallgatók hogyan fizessék vissza képzésük költségét a magyar államnak.
Egyelőre konzultációról van szó, nem egyeztetésről - reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában a tegnapi sajtóhírekre, miszerint 29 állami felsőoktatási intézményből a jövőben csak 16 maradna.
Többen jelentkeztek informatikai, természettudományi, műszaki, orvosi és művészeti képzésekre, bölcsészettudományi és társadalomtudományi területen azonban kevesebben szeretnének továbbtanulni – derül ki a legfrissebb jelentkezési adatokból.
Akik szeptemberben szeretnék megkezdeni vagy folytatni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, azoknak érdemes mielőbb leadniuk a jelentkezésüket. Ezzel megelőzhető az utolsó napok rohama, mind a papír alapú, mind pedig az elektronikus jelentkezés esetében.
Rosszul jártak a 2006-ban bevezetett bolognai rendszerrel az elmúlt két év bachelor diplomásai: aki BA- vagy BSc-diplomával szeretne elhelyezkedni, alacsonyabb fizetésre, hosszabb álláskeresési időszakra, a munkaadók részéről pedig némi tanácstalanságra számíthat. Ma ismertetik a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit, ami először adhat visszajelzést a "bolognások" lehetőségeiről.
Február 15-én lejár a jelentkezési határidő a felsőoktatási intézményekbe. Mire érdemes figyelni? Tudnivalók, teendők az utolsó hétre.
Továbbra is visszafizetési garanciát vállal a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szakirányú továbbképzésein: ha a hallgató az első négy hétben meggondolja magát, és abbahagyja a képzést, visszakapja a befizetett tandíját.
Táblaszámítógépet ad a legjobb teljesítményt elérő, nappali tagozatra felvételiző diákoknak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola.
Az idei 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, így kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben - számol be az Eduline.
Hónapok óta folyt a találgatás a felsőoktatási törvénytervezetről, amely alaposan átfazonírozza a magyar felsőoktatási rendszert. Azt eddig is lehetett tudni, hogy sarkalatos pont a felvételi követelmények szigorítása, a pedagógusképzés új alapokra helyezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján ma délutántól olvasható a „vitaanyagnak” szánt törvénytervezet, amely a felsoroltakon kívül több érdekes pontot is tartalmaz.
Az állam 12 ingyenes félévet biztosít a felsőoktatásban, ami jó esetben egy bachelor és egy master képzésre is elég. A második BSC, vagy MA képzésért azonban már mindenképpen fizetni kell, már persze ha bevalljuk az előzőt. Nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy kinek milyen diplomája van, és milyen finanszírozási formában szerezte.
Az önkormányzati főiskolák és a vezető amerikai nagyvállalatok partnerségére épülő munkaerő-képzési programot hirdetett meg hétfőn Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.
Alap- és osztatlan képzésekre több mint tízezren, mesterképzésekre csaknem ezernégyszázan jelentkeztek a pótfelvételi eljárás során a csaknem végleges adatok szerint; a legnépszerűbbek a gazdálkodási és menedzsment szakok, illetve a tanárképzési szakok voltak - mondta az Educatio Kft. felsőoktatási igazgatója . A ponthatárokat augusztus 27-én teszik közzé.
Első körben 42 ezer diák nem jutott be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Ők augusztus 10-ig 400 szak 2500 költségtérítéses képzése közül választhatnak. A fogorvosnak készülők számíthatnak a legborsosabb tandíjra: egy félév a Semmelweis Egyetemen 1 355 400 forintba kerül. Terítéken a költségtérítéses képzések.
A vidéki egyetemvárosokban a teljes albérleti piac 40-80 százalékát teszi ki a diákbérlők aránya. Nélkülük alighanem padlón lenne a vidéki bérlői piac. A bérleti díjak nem változtak, szemben az eladó ingatlanokkal, ahol jelentősen csökkent az értékesítési ár.
Több mint 400 szakon mintegy 2500 költségtérítéses finanszírozási forma közül választhatnak azok a diákok, akik nem kerültek be a július 22-i ponthúzás alapján egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A diákok augusztus 10-ig egyetlen helyre nyújthatnak be kérelmet.
A felsőoktatásba jelentkezők kétharmada (69,6 százaléka), 97 ezer hallgató jutott be valamely egyetemre vagy főiskolára. A felvételi ponthatárokat tegnap este tették közzé.
Magasabbak lesznek a felsőoktatási felvételi ponthatárok, mégis a tavalyinál valamivel több, úgy 96 ezer új hallgatóval számolhatnak a felsőoktatási intézmények - írja a Népszabadság szerdai száma.
Csütörtökön húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat; a 140 ezer felvételiző várhatóan este nyolc óra körül tudja meg, felvették-e valamely egyetemre vagy főiskolára.
A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők körében az idén a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a jogász szakok a legnépszerűbbek, a felvételizők átlagosan három helyet jelöltek meg, a rekorder azonban ötven helyre pályázik - olvasható a Felvi.hu honlapon közzétett elemzésben.
