„A gyerek körül lévő felnőtteknek az a dolga, hogy a gyerek a lehető legbiztonságosabban nőjön fel” – vallja az Edisonplatform egyik idei díjazottja, a 2007-ben indult Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője. Tóth Zsuzsanna maga is tanulási problémával küzdött, és már korán megálmodott egy olyan helyet, ahol a hozzá hasonló gyerekek és családjaik segítséget kaphatnak.
Újabb területen jelenik meg a Flipper Zero gyártója, ezúttal a figyelemzavarban szenvedő embereken segítene.
A gyermek alvás közbeni légzéskimaradás és figyelemhiányos hiperaktivitás zavar miatt kapott hiperbár oxigénterápiát, a rendőrség négy embert letartóztatott a baleset után.
Már a másfél éves gyerekek közel fele napi tévéfogyasztó, ötödük pedig tabletezik vagy okostelefonozik is. Minél alacsonyabb az anya iskolai végzettsége és életkora, annál valószínűbb, hogy a kisgyereke képernyő előtt ül. A WHO kétéves korig teljes képernyőmentességet javasol.
Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.
Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?
Mit jelent orvostanilag a figyelem, és mi befolyásolhatja? Érdemes-e azonnal ADHD-t kiáltani, ha kicsit nehezebben fókuszálunk, vagy előbb aludjunk egy nagyot? Tehet-e maradandó kárt a TikTok a figyelemkészségünkben? Van-e felnőttkori ADHD gyerekkori tünetek nélkül? Mindenre válaszoltunk egészségügyi podcastunkban.
Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
Leginkább a 11–18 éves korosztály sínylette meg a pandémia legnehezebb hónapjait.
A reneszánsz mester számos befejezetlen művet hagyott az utókorra.
A magyarországi közbeszédben még mindig nagy az értetlenség az úgynevezett Taigetosz-törvény körül. Miközben ez egy újabb társadalmi-politikai üggyé válik, kevesen tudják, milyen belülről átélni a mindennapokban például a figyelemzavart, mi van az elavult tévhiteken és ijesztő statisztikákon túl. Jessica McCabe youtuber érintett, tehát tudja. Vele beszélgettünk Pozsonyban, ahol a TEDxBratislaván adott elő.
A gyámügy másodszor emelte ki családjából a 11 éves fiút, miután megszökött az iskolából. A Heim Pál pszichiátriájáról rendőrautóval vitték át a Menyecske utcai gyermekotthonba, ahonnan először megszökött, másodszor pedig kiugrott az ablakon, és megsérült.
Nem kell fegyelmezni a tanulókat, akik mindig rendet raknak maguk után és odafigyelnek az órákon. Az idillikusnak hangzó helyzet elsősorban egy kutyának köszönhető. Kemi bejáratos az igazgatói irodába is, és még a tankerület-vezető is áldását adta rá. Érdligeten jártunk, ahol egy négylábú is naponta jár iskolába.
Minden ötödik, rendkívül éretlenül a világra jött koraszülött későbbi életében súlyos viselkedési problémákkal küzd, ami hatással van mindennapi életére - állítja egy svéd egyetemen készült disszertáció.
Német tudósók hivatalosan is kimutatták, a repülők okozta lárma károsan hat a gyermekek tanulmányi teljesítményére.
Régen elevenek voltak, ma hiperaktívak. Aki nem képes beilleszkedni, alkalmazkodni és egy helyben megülni, azt hamar kiveti a magyar iskolarendszer. A szülők tűrőképességétől is függ, hogy mi lesz a sorsa a gyereknek, aki nem hajlandó betartani a szabályokat. Milyen arányban vannak jelen az iskolában a szaknyelven ADHD-sok? Mi van, ha kimondják valakiről, hogy hiperaktív? Miért nem jó a hátsó padba zavarni az ilyen gyerekeket?
Az elmúlt húsz évben megnőtt az iskolákban a problémás gyerekek száma. Az általános iskolások jelentős hányada tanulási nehézséggel, figyelem- és magatartászavarral küzd itthon – írja a Magyar Nemzet.
A hiperaktivitás nem betegség, a drogfüggőség pedig minden esetben öngyógyítás, a stresszes társadalmak miatt terjed az elmebetegség – állítja a Kanadában élő magyar orvos, Máté Gábor, aki szerint a magyar emberek nagyon feszültek, szomorúan néznek ki.
Amerikai egészségügyi adatok újonnan készült elemzése összefüggést talált a gyerekek figyelemhiányos zavara és a gyümölcsöknél, zöldségeknél alkalmazott növényvédőszerek hatása között.
