Joggal mondhatjuk az egyik féregfajra, hogy nem reagál túl jól a stresszre: különböző méretűvé és alakúvá tudja alakítani a szájszervét, és konkrétan kannibál-módba is válthat.
A jelenleg veszélyeztetett fajok védelmében is hasznosítható lehet az, amit a tudósok egy 46 000 évvel ezelőtt megfagyott féreg újraélesztésből tanultak.
Az ugróférgek kinézetre olyanok, mint a nálunk is honos földigiliszták. Ezek viszont egyáltalán nem barátságos élőlények: amerre csak mennek, komoly bajba sodorják az ökoszisztémát.
A japán kutatók szerint egyetlen csepp vizeletből is képes kiszagolni egy talajban élő fonalféreg a hasnyálmirigyrákot.
Mélytengeri csontevő férgek tüntethették el az őskori tengeri állatok csontjainak egy részét, mielőtt azok megkövesedtek volna. Az ujjnyi hosszú férgeknek nincs szájuk, sem emésztőrendszerük: gyökérszerű indákat használva fúrják be magukat a csontokba. A zombiférgek most is köztünk vannak.
Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat.
Mintegy száz férfi nem gyógyuló sebeit kezelték féregterápiával vagy sebészi úton francia kutatók; egy hét elteltével az előbbieknél találtak kevesebb elhalt szövetet - számolt be róla a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
Hamarosan a múlté lehet a trópusokon előforduló, féreg által okozott vakság - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya.
