Már a rudabányai ősmajom is tudhatott felegyenesedve járni
Kiderült, hogy a Rudapithecus az emberszabású majmokkal és a mai emberrel is rokonságban állt, a háta pedig már hasonlított a mai emberéhez.
Kiderült, hogy a Rudapithecus az emberszabású majmokkal és a mai emberrel is rokonságban állt, a háta pedig már hasonlított a mai emberéhez.
MTI
Az orosz ortodox egyháznak – illetve egyes papjainak – is vannak erős húzásai. Egy moszkvai pap, Artyemij Vlagyimirov például arról számolt be, hogy amikor meglátogatta Charles Darwin londoni sírját, a biológiai evolúció atyjának számító tudós személyesen vele közölte, visszavonja tanait.
hvg.hu
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára ad rálátást, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni.
MTI
MTI
hvg.hu
A bálnák eredetileg szárazföldi patás állatok voltak, majd egyre inkább alkalmazkodtak a vízi élethez.
hvg.hu
A jura korszakban komoly fejlődésen mentek át a gombák, a dinók kihalását okozó események viszont hidegen hagyták őket.
hvg.hu
A kutatók eddig is tudták, hogy a szalaférgek képesek a regenerálódásra, de, hogy milyen mértékben, arra csak most derült fény.
hvg.hu
A hagyományos világképet alapjában felforgató evolúcióelmélet atyja, Charles Darwin kétszáztíz éve ezen a napon, 1809. február 12-én született.
MTI
Ezen aztán a nem keresztény szülők felháborodtak.
hvg.hu
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót – állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.
MTI
Mém lett a Csehországban készült hajlongós fotóból, amelyen szokatlan pózban látni a magyar miniszterelnököt.
hvg.hu
Számos emlősfaj fog kipusztulni a következő ötven évben és a természetnek 3-5 millió évre lesz szüksége a regenerálódásra – figyelmeztetnek dán és svéd kutatók.
MTI
Ausztrál tudósok felállították a kenguru kifejlődésének idővonalát, amely szerint a kenguru őse 25 millió évvel ezelőtt jelent meg Ausztráliában, és az a kenguru, amelyet ma ismerünk, hárommillió évvel ezelőtt egy gyors evolúciós ugrással bukkant fel a kontinensen.
MTI
Két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapta idén a kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.
hvg.hu
Képesek megtanulni egymás nyelvét a madarak: létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését.
MTI
A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón – állítják egy most megjelent tanulmány szerzői. Persze azért van egy óriási különbség: az állatok nem szándékosan okozták a klímaváltozást.
MTI
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
hvg.hu
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.
MTI
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
MTI
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
hvg.hu