Elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egylete az érettségi vizsga tervezett változtatását. A módosításról velük nem is egyeztettek. Egy vasárnap kiadott közleményben vették sorra a kifogásaikat.
A Népszava szerint a Magyartanárok Egyesületének még nem küldték el a vizsgakövetelmények tervezetét.
Az érettségizőknek a 2023/2024-es tanévtől kezdve már projektfeladatokkal is számolniuk kell a vizsgán.
Szóbeli és írásbeli vizsgák is lesznek – legalábbis ez a terv.
A pedagógusoknak ez még több terhet jelent, de a diákok sikeres felkészítése érdekében ezt is megteszik. A tanulók lelkiállapotán is érződik, hogy már nagyon visszamennének az iskolába.
Az érettségi körül rengeteg a bizonytalanság, az egyik ilyen, hogy az Oktatási Hivatal oldalára az idei érettségi jelentkezési lapja még nem került fel.
A koronavírus miatt a mostani végzősöknek már eddig is öt hónapot kellett, és ha nem lesz változás, még négyet kell az érettségiig távoktatásban tanulni. Ennek hatékonysága nem ér fel a hagyományos iskolával. Maradjon el az érettségi? Legyen csak írásbeli vagy csak szóbeli? Legyen minden a szokásos rendben? A kormány jelenlegi álláspontja az utóbbi, és úgy tűnik, ez egybeesik az iskolaigazgatók véleményével.
A tervek szerint nem változnak az érettségik időpontjai. Aki beteg vagy karanténban van, két napon pótolhatja a középiskolai fevételi írásbeli részét.
Kásler Miklós levélben tudatta a középiskolákkal, hogy a rendelet visszavonásáig nem rendezhetnek szalagavatókat. A levélből nem, de a minisztérium tájékoztatásából kiderült: a most kezdődő őszi szóbeli érettségiket viszont megtartják.
A két hét múlva esedékes őszi vizsgákon maximum tízen lehetnek egy teremben, lázasan be sem engedik a tanulókat.
Vannak ötös tanulók, és vannak ötösebbek.
A minisztérium szerint jelenleg a járványhelyzet nem indokolja, hogy a digitális oktatással helyettesítsék a hagyományos tanítást.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint erről még egyeztetni fognak.
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint muszáj lenne megerősíteni a közoktatást, hogy többen jussanak be az egyetemekre. Idén a tanári, ápolói szakokra jelentkeztek a legkevesebben.
Mindenkinek nagy lépés az érettségi megszerzése, de vannak olyan diákok, akik olyan hátránnyal indulnak, hogy kisebb csodával ér fel a sikeres vizsga. Egy miskolci iskola kifejezetten a legalsó társadalmi rétegekből származó gyerekeket juttatja el eddig a pontig. Másfél évtizede működik, majdnem be kellett zárni, de úgy tűnik, megmenekül a Dr. Ámbédkar Iskola. A bizonyítványosztáson jártunk, és hihetetlen történeteket hallottunk
Nem betegedett meg senki, a tanévet pedig nem kellett sem rövidíteni, sem hosszabbítani – mondta a köznevelési államtitkár.
„Ne féljetek, ez egy könnyű érettségi lesz!“. Így biztatta az Ausztriában korona-érettségizőknek becézett ifjakat a jóságosan kékszemű, 206 centiméter magas oktatási miniszter, Heinz Fassmann. Sajnálta a bizonytalanságnak, fertőzésveszélynek kitett 42 ezer maturálót, de arra ő maga sem gondolt, hogy mennyire igaza lesz.
Szegedi Dezső 67 évesen vágott neki az emelt szintű érettséginek, mert tervei vannak.
Az RTL Klub információi szerint a 18 éves fiú rendészeti iskolában tanult.
Szegény miskolci romacsaládból indult, 1982-ben lett a miskolci színház tagja. Láthattuk más színházakban és filmekben, Jászai Mari-díjat is kapott. Tele van energiával, hisz az emberekben, miközben aggódik a roma-magyar viszony elmérgesedése miatt. Élete a színház, és nem is kíván ezen változtatni, ettől még idén – szó szerint – berobogott érettségizni. Szegedi Dezsővel beszélgettünk.
