A Birminghami Egyetem kutatói szerint felerősítik egymás negatív hatásait a mikroműanyagok és az örök vegyi anyagok, amelyek már külön-külön is komoly veszélyt jelenthetnek az ember egészségére.
Míg egy felmérés szerint a fél ország legfeljebb nézőként élvezi a sportot, egyre több magyar cég, szervezet ébred rá, micsoda lehetőségek vannak abban, ha a testmozgást csapatban végzik. Sok munkáltató ösztönzi, hogy a kollégák közösen nevezzenek be maratoni futóversenyekre – a gyakorlat a hosszútávfutók magányosságát is oldja, azonban még messze nem általános. A HVG pozitív példákat talált.
Öskü község egészségfesztiválját a település honlapja szerint a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapítvány is támogatja.
A magánegészségügyi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek, betegeiknek is fontos a HVG Év betegbarát szolgáltatója díj. Idén a sok pályázó közül a Grand Prix-t a ProctoMed nyerte el.
Tévhit, hogy a prosztatagyulladás csak az idős embereket érinti. A statisztikai adatok szerint az ötven évnél fiatalabb férfiak esetében (főleg a harmincas-negyvenes korosztályban) ez a leggyakoribb urológiai probléma, míg az idősebbeknél csak a harmadik helyen áll a sorban.
Ma már senkinek nem újdonság, hogy a modern életmód hajlamosít a különböző betegségekre. Káros is lehet, ha a hétköznapokban – akár restségből, akár a munkánk miatt – az időnk nagy részét ülő helyzetben töltjük. Hosszú távon számos kellemetlenséget idézhet elő a kismedencei fájdalom szindróma is. A férfiakat különösen rosszul érinti, mivel a tünetek megjelenése zömében a prosztata megbetegedéseire vezethető vissza.
Az idősödéssel csökkenhet az izomerő és az izomtömeg, romolhat az egyensúlyérzék. Kutatók megvizsgálták, melyik tényező korrelál leginkább az öregedéssel.
Széles körben elterjedt nézet, hogy a kenyér hizlal, ennélfogva aki fogyni szeretne, annak ajánlatos teljesen kiiktatni az étrendjéből. De vajon tényleg ez a helyzet, és feltétlenül el kell tolnunk magunktól a kenyérkosarat, ha vigyázni akarunk az alakunkra?
Lesújtó képet festett a magyarok mozgási szokásairól egy európai felmérés. Nem érdemes ezt elintézni annyival, hogy a problémának csak a lustaság az oka. Cikksorozatunkban egy orvossal, egy egészségpszichológussal és egy edzővel járjuk körbe, miért is olyan nehéz rávenni magunkat a mozgásra, hol és miért veszítjük el vele a kapcsolatot, és mégis mit érdemes átgondolnunk ahhoz, hogy ne csak szükséges rosszként tekintsünk rá. Első rész.
Manapság egyre többen kérdőjelezik meg a gyümölcsevés jótékony hatásait, vagy teszik egyenesen tiltólistára a gyümölcsöket azok cukortartalma miatt. De vajon valóban indokolt száműzni a gyümölcsöt az étrendünkből? A Kösz, jól podcast legutóbbi adásában ezt a kérdést is alaposan körbejártuk szakértő vendégeinkkel.
Az egészségértés az egyik kulcsa annak, hogy mindenki szintet léphessen a saját életében és hozzájáruljon ahhoz, hogy a leginkább rászorulók is megkaphassák a legjobb kezeléseket. Az egészségértést támogató kezdeményezéseket pedig évek óta segíti az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének pályázata. Az Egészségértés Díjon elindult projektek között van például a demenciában szenvedőknek szervezett, a saját fiatalkorukat megidéző különleges program, amelyet a szentendrei Skanzen hívott életre, és az egészségügyi szakembereket a lakossággal összekötő projekt is – mondta a HVG BrandLab-nek dr. Szalóki Katalin, az Egészségértés Díjat alapító Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az évek óta nagy sikerrel futó díjra az idén is jelentkezhet bárki, aki újdonságot hozott létre az egészségértés területén.
Amerikai kutatók egérkísérlet segítségével vizsgálták meg, milyen hatása lehet az élettartamra annak, ha valaki kevesebbet eszik. Az eredmény igen meglepő.
Kayla Barnes-Lentz és Warren Lentz reggel 5-kor kelnek, hiperbárkamrában váltják egymást, vacsorájukat délután fél 6-kor fogyasztják el, és már este 9-kor ágyban vannak. Vajon tényleg megéri ennyit áldozni a hosszú életért? Mit mond a biohack-házaspár?
Még mindig nem figyelünk eléggé életmódbeli szokásainkra, holott a táplálkozás, a mozgás, az alvás és a stresszkezelés módja és minősége akár egy olyan összetett tünetegyüttes kialakulását is okozhatja a szervezetünkben, mint a metabolikus szindróma, amely minden harmadik magyar felnőttet érint. A jó hír, hogy az állapot visszafordítható, ráadásul az életminőség javításában a technológia is segítségünkre lehet.
Oroouche-vírussal fertőzött betegeket találtak Spanyolországban, Németországban és Olaszországban – minden érintett Brazíliában vagy Kubában járt. Bár a vírus létezése 70 éve ismert, gyógyszert vagy védőoltást még mindig nem sikerült kifejleszteni ellene.