#diagnózis

„Mi van, ha a dugó hónapokig tart?”

Hónapokat késhet a kezelés megkezdése a diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, MRI) elhúzódása miatt. A várakozás idején gyakorlatilag megáll az élet: a helyzet nemcsak idegőrlő, de még az állapotban is komoly romlás állhat be. Mi történik, ha a beteg az államilag finanszírozott betegutat választja, és mi van akkor, ha ezeket megkerüli? Nagyvizit című sorozatunk ezt a témát boncolgatja. Az első részben bemutatjuk, mi van akkor, ha szeretnénk megtudni, mi bajunk van.

Hálapénz és várólista – hogyan lehet mindez a múlté?

Évtizedek óta nem sikerült értékelhető eredményre jutni az egészségügyi ellátásban egyébként ugyancsak évtizedek óta jelen lévő – és logikusan meg sem kerülhető – magánfinanszírozás "rendszerbe állításával". Mostanra azonban egyértelmű lett, hogy a hivatalosan továbbra is egybiztosítós modellben a magánpénzek nélkülözhetetlenek, sőt belépésükkel meg lehetne fékezni a csúszópénzek jelenleg teljességgel ellenőrizhetetlen áramlását is, amivel ugyancsak évtizedek óta nem tud mit kezdeni az állami ellátási rendszer.

Leheletből szűrhető a bélrák?

Az esetek több mint háromnegyedében sikeresen diagnosztizálta a páciensek leheletéből a bélrákot egy új típusú szűrőteszt.

Teszttel megállapítható az autizmus csecsemőknél

Az autizmus előrejelzésére szolgáló tesztet dolgoztak ki ausztrál kutatók, a már csecsemőkorban alkalmazható vizsgálat lehetővé teszi az állapot korai diagnózisát és a minél előbbi beavatkozást.

Facebookos kép alapján diagnosztizálták egy kisfiú súlyos betegségét

Egy idegen fedezte fel, hogy a brit Charlotte Dent hat hónapos kisfia egy ritka betegségben szenved, ami akár halálos is lehet, ha nem műtik meg időben.

Percek alatt kiderülhet, autista-e a gyerek

Egy új, online módszer segítségével az autizmus kisgyerekeken történő diagnosztizálásának időtartama nagymértékben lerövidülhet, ami a kezelés korábbi megkezdését eredményezheti.

Felértékelődhet az emberi nyál az orvosok számára

Az egyik alábecsült testnedvünkről mostanában kezd kiderülni, milyen hatékony eszköz lehet az orvosi kutatásban és diagnosztizálásban. A nyál a jelek szerint rengeteg hasznos információt rejthet.

Autizmus: új diagnózisra lehet szükség

Az autista gyerekek esetében nem ritka, hogy egyéb nehézségek – például tanulási zavarok vagy depresszió – is nehezítik a mindennapjaikat, ám egy nemrég megjelent tanulmányból kiderül, hogy a kor előrehaladtával ezek a kísérő problémák eltérő módon hathatnak, és megeshet, hogy idővel új diagnózis felállítására van szükség.

Sok a téves mammográfiás diagnózis

Egy 10 éves periódus alatt az éves mellrákszűrésben mammográfiás vizsgálatot végeztető amerikai nők 60 százalékát legalább egyszer tévesen hívták vissza kontrollra álpozitív eredmény miatt.

Gombócérzés a torokban: rákot is jelezhet

A gombócérzés a torokban (globus pharyngeus) egy tipikus fül-orr-gégészeti panasz, számos betegségnek lehet a tünete, így például gyulladás, de akár daganat is tud ilyet okozni.

Hogyan mondja el orvosának, hogy gond van a szexszel?

A praktizáló orvosok zöme soha nem tanult orvosi kommunikációt, s bár ma már minden egyetemen kötelező tantárgy, még mindig túl sokan vannak, akik nem is hallottak arról, hogy ez tanulható. Pedig kutatások bizonyítják, hogy a jó orvos-beteg kapcsolat, az őszinte párbeszéd gyakran a leghatékonyabb terápiánál is eredményesebb. Konferencián jártunk, ahol a szavak gyógyító erejéről folyt a diskurzus.

Lemondás egy életen át. Képes lenne rá?

Csak a drága és egy életen át tartó diéta segíthet azokon, akiknél lisztérzékenységet diagnosztizálnak. És az még a szerencsés esetek közé tartozik, ha egyáltalán kiderül a betegség: tízből csak két betegnél állítják fel a diagnózist. Az állapotnak nincsenek jellemző tünetei, ez nehezíti leginkább a felsimerést. Május 19. a lisztérzékenység világnapja volt.

Egyszerűbb, új módszer a tüdőrák diagnosztizálására

Egy egyszerű, új technikával javítani lehet a tüdőrákban szenvedő páciensek diagnózisát és kezelési esélyeit; brit tudósok a vérben keringő daganatsejtek számlálásával próbálják megállapítani a tüdőrák agresszivitását.

Autizmusra utaló jelek

Minden századik ember érintett, ami azt jelenti, hogy ma Magyarországon körülbelül százezer autizmussal élő honfitársunk van. A szám mellbevágó, különösen, ha még azt is hozzátesszük, hogy a szakemberek szerint létszámában a leggyorsabban növekvő fogyatékossági csoportról van szó.

A bizonytalanság nagyobb szorongást okoz, mint a betegség

Egy diagnózis eredményére várakozva nagyobb a páciensek szorongásának és stresszének szintje, mint annak tudatában, hogy súlyos betegségük van - állapították meg amerikai kutatók kis méretű tanulmányukban.

Cáfolnak a patológusok a téves diagnózisok miatt

Cáfolja a patológus szakma, hogy a daganatok szövettani diagnózisainak fele hibás lenne.

Sok a téves patológiai diagnózis

Becslések szerint a valamilyen szempontból hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az 50 százalékot - írta keddi számában a Magyar Nemzet az Országos Onkológiai Intézet (OOI) adataira hivatkozva.

Korán felismerhetnék az Alzheimer-kórt

A legkorábbi stádiumában diagnosztizálnák az Alzheimer-kórt a kedden közzétett új irányelvek szerint - akkor, amikor az amiloidfehérjékből álló plakkok még csak kialakulóban vannak az egyébként egészséges emberek agyában.

Mi is valójában az agyrázkódás?

A jégkorongozók sérülései és a sielők halálesetei miatt egyre növekvő publicitást kap az agyrázkódás, ennek ellenére nem vesszük elég komolyan a sérüléssel járó veszélyeket – állítják a McMaster Egyetem kutatói.

Crohn-betegség: miért nehéz felismerni?

Ízületi gyulladás, vesebántalmak, szemészeti panaszok, bőrproblémák: a felsorolt betegségek már önmagukban sem kellemesek, ám előfordulhat, hogy olyan gyulladásos bélbetegség kísérői, amit éppen azért nem fedeznek fel időben, mert a társbetegségek tünetei elfedik, vagy tévútra viszik az orvost. A Crohn-betegség diagnosztizálása sokszor egyáltalán nem egyszerű feladat.