A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.
Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változnak a szervezet igényei a menopauza idején, milyen étrendi ajánlások segíthetnek a csontok védelmétől a testsúlykontrollon át a hőhullámok mérsékléséig, és elmondjuk, hogy miért nem elegendő egyedül az étrend megváltoztatása a tünetek kezeléséhez.
Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.
Bár a raktárautomatizáció már jó ideje elérhető lehetőség, mégis nagy a szakadék a technológia fontosságának felismerése és bevezetésének aránya között. A mobil robotok körül még mindig rengeteg a kérdés és a tévhit. De a körültekintő hozzáállás, a szakmai tanácsadás, a professzionális bevezetés és életciklus-menedzsment segítségével még inkább a mindennapjaink része lesz. Zupán Andrással, a Jungheinrich projektmenedzserével beszélgettünk.
Egy nagyszínpados koncert végén hömpölygő tömegek nyúlnak szinte egyszerre a telefonjukért, és természetesnek veszik, hogy az üzenet elmegy, a videó feltöltődik, a hívás pedig nem szakad meg. A One Magyarország technológia vezérigazgató-helyettese, Szabó István részleteiben mesélt nekünk arról, milyen összehangolt technológiai- és humánerőforrás szükséges ahhoz, hogy a fesztiválozók digitális élményei is zökkenőmentesek legyenek.
Molnár Martin még csak 17 éves, de a versenypályán már valóságos veteránnak számít, hiszen nyolcéves kora óta rója a köröket: gokarttal kezdett, két éve debütált a Brit Formula 4 mezőnyében, az idei évtől pedig a GB3-ban remekel a One Magyarország szponzoráltja. Elmondható tehát, hogy nem tegnap kezdte a vezetést, ennek ellenére a közúti jogosítvány megszerzése még neki is tartogatott szokatlan feladatokat. A nemrég a Hungaroringen dobogós helyet szerző magyar pilótát az autóversenyzés és a hétköznapi vezetés különbségeiről kérdeztük.
Az aranyér nem válogat: a hiedelemmel szemben nem csak az időseket érinti, ráadásul mindkét nem esetében gyakran előfordul. Mivel azonban kényes helyen van, nehezen beszélünk róla vagy kérünk tanácsot, így az azzal kapcsolatos hasznos és alapvető információk sem jutnak el hozzánk könnyen.
Amikor a szervezetben valamilyen szövethiány vagy sérülés keletkezik, a közgondolkodás hajlamos magára a sebre – annak méretére, mélységére vagy jellegére – fókuszálni. A modern élettani szemlélet azonban rámutat, hogy a regeneráció sikeressége és gyorsasága nem egy izolált folyamat eredménye. A gyógyulás minőségét és ütemét alapvetően meghatározza az a környezet, amelyben a sérülés elhelyezkedik.
Ausztria északi részén van egy régió, amely gyökeresen szembe megy a modern világ trendjeivel. Ez a vidék azoknak a tudatos utazóknak való, akik nem a kötelező látnivalók gyors kipipálására törekednek, hanem helyeket, kultúrákat és történeteket szeretnének mélységében megismerni.
Számtalan olyan egészségi probléma létezik, ami kezdetben csak kisebb kellemetlenséget okoz, így esetleg nem fordítunk időben kellő figyelmet a kezelésére és gyógyítására. Ezek az apróságok aztán igen kellemetlen, fájdalmas betegséggé is nőhetnek. Erre jó példa az aranyér, amiről nehezen beszélünk, pedig, ha időben és jól kezeljük, sok fájdalomtól, bosszúságtól és akár költségtől is megkímélhetjük magunkat.
A New Space korszakában az űripar fókusza fokozatosan áthelyeződik: egyre nagyobb jelentőséget kap azoknak a rendszereknek a kiépítése, amelyek hosszú távon lehetővé teszik a Hold gazdasági hasznosítását.
A beruházások sikerét gyakran már az első döntések meghatározzák – erről beszélgettünk a beruházói oldalt képviselő projektmenedzsment-partner, a CÉH zRt. vezető szakértőivel, Kégl Árpáddal és Horváth Miklóssal.
Ma már van, ahol robotok segítik a sebész kezét, minimálisan invazív technikák váltják fel a nagy metszéseket, az altatás mellékhatásai pedig töredékére csökkentek. Ha megkérdezünk valakit arról, mi volt a legnehezebb egy műtét kapcsán, a válasz ritkán a beavatkozás maga. A műtét utáni felépülés nagyon fontos, sokszor mégsem fektetünk rá akkora hangsúlyt, amennyit kellene.
A ponthatárok kihirdetését követő öröm után az új egyetemistáknak már azon főhet a fejük a családjukkal együtt, honnan lesz pénzük a tanulásra. Az egyszeri kiadásokra akár a szülők egészségpénztárát is fel lehet használni. A bankok pedig több tízezer forintot kínálnak azért, hogy náluk nyissanak számlát a frissen felvett diákok, aki az olcsó bankolás lehetőségét évekig megtarthatják.
A műtétekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami tiszta választóvonalról: túl vagyunk rajta, a nehezén már átmentünk, innentől pedig a szervezetünk teszi a dolgát. És valóban, sok beavatkozás után a gyógyulás néhány hét alatt szépen, kiszámítható ütemben halad előre. Az ember napról napra érzi, hogy jobban van, a kellemetlenségek lassan háttérbe szorulnak, a történet pedig fokozatosan lezárul. Csakhogy nem minden műtét utáni regeneráció ennyire egyenes vonalú.
A sport nemcsak az izmokat, hanem a vastartalékunkat is próbára teszi. A vashiány pedig nemcsak fáradékonyságot, hanem komoly teljesítménycsökkenést is okozhat – még akkor is, ha az edzésterv tökéletes.
Ma már nemcsak azt nézzük meg alaposan, hogy mi kerül a kosárba, hanem azt is, hogy az adott termék honnan származik, milyen hatással van az egészségünkre, és miként befolyásolja a környezetünket.
A vashiány sokakat érint, mégis sok hamis információ kering róla a közbeszédben. Megmutatjuk, melyek ezek, és azt is, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük vagy legyőzzük ezt a hiányállapotot.
„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.
Az építőiparban ma már nem elég határidőre és jó áron dolgozni: a beruházók egyre inkább kiszámíthatóságot, transzparens működést és fenntartható megoldásokat keresnek, miközben a piacot szakemberhiány, visszafogott beruházások és új működési elvárások formálják. Arról, hogy ebben a környezetben mitől lehet versenyképes egy generálkivitelező, és mi jelenthet valódi hozzáadott értéket a megrendelők számára, Pszota Frigyessel, a NEO Property Services felfutóban lévő generálkivitelezési üzletágának a NEO CONSTRUCT igazgatójával beszélgettünk.
