A jegybank újra megvágta az alapkamatot
10,75 százalék az új ráta – kérdés, az infláció lassulása mellett gyorsulhat-e a kamatcsökkentés.
#alapkamat
Történelmi mínuszban a beruházások, de a kormányt ez sem zavarja a sikerpropagandában
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
CIB-elemzés: Jövőre növekvő gazdaság mellett lassan mérséklődhet a hazai infláció
A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt. 2024 egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB szakértői szerint.
Nagy Márton gyurcsányozva örül, hogy a lakosság életszínvonala a 2020-as szinten van
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
A jegybank figyelmezteti Orbánt: Korai győzelmet hirdetni
Az inflációt még nem sikerült letörni, a küzdelmet folytatni kell. Az infláció év végén 7 százalék körül lehet – a jegybanki cél 3 százalék. Az alapkamat 2024 februárjában csökkenhet először 10 százalék alá, ha minden jól megy, és a jegybank 75 bázispontos vágásokkal tud tovább haladni.
Csökken az alapkamat – csökkenhetett volna nagyobbat is, ha nem túlbuzgó a kormány
A jegybank 11,5 százalékra csökkenti az alapkamatot – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után a Magyar Nemzeti Bank. A kamatvágás lehetett volna nagyobb, de a jegybank elsősorban a forint árfolyama miatt inkább óvatosan halad. Illetve jó eséllyel a jegybank hitelességét romboló kormánykommunikáció miatt véletlen sem akarja, hogy úgy tűnjön, meghajlik a kormány elvárásai előtt.
Üdv újra, 420-as euró?
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.
Alapkamat-csökkentés után: ezeknél a betéteknél és hiteleknél jön tényleges változás
Az MNB keddi döntésének hatását a legtöbb magyarországi adós nem fogja megérezni, de néhány betétet és hitelt már tényleg közvetlenül érint a 75 bázispontos kamatszintcsökkentés.
MNB: Még jövőre is 4-6 százalékos infláció lehet, egyre nagyobbak a külső kockázatok
Az eddigi 1 százalékpontnál kisebb lépéssel csökkentett az MNB kamatot, mert több a külső kockázat. Az infláció csökkenése folytatódik, de még sok munka van addig, hogy a jegybanki célt elérje – mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök.
A jegybanki kamatcsökkentés megnyekkentette a forintot
A kamatvágás a várakozások sávjába esett, de azon belül inkább nagynak tekinthető.
A jegybank csökkentette az alapkamatot, több mint három év után először
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
Vajon tudja-e a mesterséges intelligencia, mire gondol Matolcsy György?
Érdekes kísérletbe kezdett a Sheffield Hallam University.
„Az inflációval még nem végeztünk”
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
„Szegénynek születtem, és életem végéig az is maradok”
Elsősorban az infláció jelent gondot az USA-ban, amely jelentősen csökkent a tavalyi 9 százalékról, de még messze van az ideálisnak tekintett 2 százaléktól.
MNB: Idén nem nagyon lesz gazdasági növekedés, az éves infláció 17,9 százalék lehet
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
A jegybank beszűkítette a kamatfolyosót, az alapkamat marad 13 százalék
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.
Roubini szerint felejtsük el, amit az inflációról eddig gondoltunk
Nouriel Roubini a Bloomberg számára foglalta össze nézeteit a világgazdaság tendenciáiról.
A jegybank elzárva tartja a pénzcsapokat, az infláció letörésétől várja a növekedést
Szeptember végén 13 százalékra csökken az irányadó kamat, és újra az alapkamat lesz az irányadó, a tavaly ősszel bevezetett „ideiglenes” vészeszközök egy részét a jegybank pedig kivezeti. Októbertől csökkenhet az alapkamat, de nem lesz monoton, kiszámítható kamatcsökkentési pálya, és a kamatszint az infláció fölött marad majd. Jegybanki gazdaságélénkítés sem lesz, a cél mindenek felett az infláció letörése.
Itt az új kamatdöntés: a jegybank megy tovább, mintha sínen járna
Az alapkamat változatlanul 13 százalék, de a kamatfolyosó felső szélét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, ami arra utal, hogy az irányadó kamat is mérséklődik, 15-ről 14 százalékra.
Nemsokára kiderül, hogyan reagálnak Matolcsyék a kiábrándító gazdasági adatokra
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
