#agy


Bizonyíték a "velünk született tudásra"

Bebizonyosodott, hogy létezik "velünk született tudás" - állítják a lausanne-i egyetem (EPFL) kutatói, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelentették meg tanulmányukat. Azt állítják, hogy az idegsejtek az ember korábbi tapasztalataitól független kapcsolatokba is kerülhetnek egymással.



Mégsincs szabad akaratunk?

Az idegtudomány szerint a szabad akarat, ahogyan arra a mindennapokban gondolunk, nem létezik. Cselekvéseinket az agyunk irányítja, és döntéseinket gyakran nem tudatosuló folyamatok határozzák meg. Eszerint a szabad akarat érzése illuzórikus, de ez nem jelenti azt, hogy haszontalan. Az egyén számára fontos ez az érzés, mert cselekvéseit ezáltal tulajdonítja saját magának, és ezáltal képes felelősséget vállalni értük.


Szaglással fejlődött az agyunk

Szakaszokban fejlődött ki a korai emlősök és emlősszerű lények bonyolult agyszerkezete, elsőként a szaglásért felelős területek indultak fejlődésnek újabb kutatások szerint.








Agyunk a legprecízebb, egyben legpontatlanabb időmérő

Honnan tudjuk, mennyi az idő? Hogyan tudjuk megmondani, hogy mennyi időt töltöttünk valahol, anélkül, hogy ránéznénk az óránkra? Miért tűnik ugyanannyi idő egy pillanatnak, vagy akár hosszú óráknak, attól függően, hogy mit csinálnunk? Agyunk időérzékelő rendszere az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérdekesebb része, amelynek teljes működését még a kutatók sem ismerik pontosan.









Az agymágnesezés gonosszá tesz

Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfőn megjelent számában.