#A mű

Amikor a diagnózis művészetté válik: autizmus, ADHD, neurodiverzitás a Budapest Galériában

Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.

Egyiptom visszavág: megnyitotta a világ legnagyobb civilizációs múzeumát és új frontot nyitott a műkincsháborúban

A három évtizede készülő Nagy Egyiptomi Múzeum végre megnyílt a gízai piramisok mellett, és nemcsak építészeti léptékével, hanem kulturális ambícióival is korszakhatárt jelez. A 1,2 milliárd dollárból felépített intézmény Egyiptom válasza a Louvre-ra és a British Museumra – mostantól innen indítja új offenzíváját a külföldre került antik kincsek visszaszerzéséért.

„A szabadság tartja össze ezeket a könyveket” – Visnyai Zoltán tervezőgrafikus a könyvborítók új nyelvéről

A kortárs könyvtervezés egyik legizgalmasabb fiatal alakja, Visnyai Zoltán a Magvető és az Open Books kiadványai mellett a Simon Márton költő által alapított Okapi Press mikrokiadó arculatát is meghatározza. Munkáiban a tipográfia kísérleti tereppé válik, ahol a betűk önálló jelentést hordoznak, mégis megőrzik a szöveg iránti alázatot. A tervezőgrafikussal a független kiadói működésről, a művészkönyvekről, a könyv műtárgy szerepéről, Tandori Dezső verseskötetének fakszimile kiadásáról és a közösségépítés fontosságáról beszélgettünk.

Lemúrok a fényben – DJ Dork, a magyar technokultúra fényfestő ősanyja ma is alkot

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

Amikor csimpánzarcok égnek a retinánkba – a technológia és az élet határán egyensúlyoz a Light Art Museum idei kiállítása

Mi történik, ha az eső is felfelé esik, a baktériumok alkotótársak lesznek és a valóság már nem az, amit primér módon érzékelünk, hanem az, amit a technológia láttat? A Light Art Museum új kiállítása, a More Than Human nem csupán a jövő művészetét mutatja be, hanem egy új világszemléletet, amelyben az ember végre lelép a piedesztálról – és helyet ad más létformáknak is.

A háromlábú macska receptjei megtört szívekre – Buhara és Isztambul a kortárs művészet térképén

A világ művészeti fókusza lassan elmozdul: a Kelet városai már nem perifériák, hanem új kulturális központok. A közép-ázsiai Buhara a hagyományból és kézművességből épít kortárs identitást, míg Isztambul a válságok és háborúk közepette keresi a túlélés esztétikáját. A Selyemút karavánszerájai és az Aranyszarv-öböl ipari terei most ugyanarra a kérdésre felelnek: mit kezdhet a művészet a világ törékenységével – és képes-e még gyógyítani ott, ahol a politika már rég kudarcot vallott?

„Sokszor nem tudom, hogy mi fog történni, de belevágok” – beszélgetés Botos Péter üvegszobrásszal

Botos Péter a nemzetközi szinten is elismert kortárs hazai üvegművészet kiemelkedő képviselője. A Ferenczy Noémi-díjas művésszel 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, ám mégsem visszatekintő, összegző interjú született; a pálya kezdetének felidézése után a szó gyorsan napjainkra, a művészt jelenleg foglalkoztató kérdésekre terelődött. Összegzésről amúgy sem lehetne szó, hiszen Botos életműve ma is folyamatosan gyarapodik.

Hullámzó mondatok, mélyülő naplementék – Krasznahorkai László világa Szentendrén, a MűvészetMalomban

A szentendrei MűvészetMalom – a Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye – Minduntalan című kiállítása Krasznahorkai László életművének kulcsmotívumai köré szerveződik; célja, hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit az érdeklődő látogatók számára a képzőművészettel összekapcsolva átélhetővé tegye. Az ötletgazdag kiállítás kurátorával, Szilágyi Zsófia Júliával beszélgettünk.

Digitális délibábok és technoutópiák: nemzetközi médiaművészeti kiállítás a Merlinben

Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá - és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.

Nem mondom meg a „tutit”, módszert próbálok tanítani dogmák helyett – beszélgetés Radák Eszter festőművésszel

Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.

Brooklyn-hatás a Balatonnál – a bagel mellé kortárs művészetet is adnak

Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.

„Nem megérteni, hanem érezni kell” – színek, fény, építkezés Köves Éva festőművész retrospektív kiállításán

Köves Éva idén hatvanéves, ebből az alkalomból nyílik-nyílt két kiállítása és dokumentumfilm készült róla. A budapesti aqb Project Space-ben beszélgettünk vele a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettese, Szipőcs Krisztina nyitóbeszéde előtt.

Konceptualitás a strandon – Perneczky Géza, Rodin, Picasso és az öregedés művészete a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye 2023-ban érdekes sorozatot indított el: új – vagy viszonylag új – szerzeményeit gyűjteményi kontextusban és kortárs művészeti párhuzamokkal együtt, egy-egy gondolatkör köré épített kiállításokon mutatja be. A sorozatban az ötödik, Rövidülő idő című tárlatukon Bodor Kata Júlia főmuzeológus kalauzolt minket, aki a Grafikai Gyűjtemény vezetőjével, Bódi Kingával együtt a mostani kiállítás kurátora.

A zaj szabadsága – beszélgetés Kitzinger Gábor fényművésszel

A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.

Malevics a célkeresztben – hamisítványgyanú árnyékolja be a bukaresti avantgárd kiállítást

A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.

„Ha fasiszta vagy, vegyél Teslát!” – 46. albumán is őrzi kikezdhetetlen karakterét Neil Young

Az új album egy daltól eltekintve nem politikus, az üzenet inkább az, hogy senki sem lehet közömbös a másik iránt.

Kitörtek a monoton munka és tanulás világából – nem semmi, amit a négyfős „Prezi család” bemutatott a velencei építészeti biennálén

Mit adhat hozzá egy család a kortárs építészeti diskurzushoz? A 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában nem házakról, hanem gondolkodásmódokról esett szó – köztük a Somlai-Fischer családéról, amelynek mind a négy tagja saját kreatív mikrouniverzumát állította ki. A Prezi-alapító Somlai-Fischer Ádám, Pozna Anita építész és két gyerekük egy játékos, mégis komoly alternatívát mutattak arra, mi lehet az építészet sorsa a szoftverek és miniatűr festmények korában.

„Akkor vagyok a legboldogabb, amikor festek” – David Hockney Párizsban

David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.

Pócsik Andrea: Ki mondja meg, milyen cigánynak lenni? – kulturális önmeghatározást saját jogon

A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.

Die Presse: Képmutatás, amikor Orbán arról beszél, hogy Trump reggelire ette meg Von der Leyent

Magyarország, Németország és Franciaország is úgy kritizálja a Bizottság elnökét, hogy közben aktívan akadályozták is őt, elvárásokat támasztottak vele szemben.

1 2 3 4 5 ... 10